Ha a legyartott felvezetoket tokozas elott utaztatni akarjak, az egyresz megnoveli a gyartasi koltsegeket, masreszt noveli a selejt mennyiseget, harmadreszt sokkal serulekenyebbe teheti a termelest, mert egy helyszin helyett mar tobb eltero helyszintol es a koztuk kialakitott szallitasi folyosotol fugg a gyartas. Modern chipek eseten a legjobb strategia meg a gyartasra szolgalo tisztaszobaban (csarnokban) darabolni es tokozni. Ez biztositja a legnagyobb kihozatalt es a legolcsobb eloallitasi koltsegeket is.
Az intel reszerol az, hogy megprobalja szetdarabolni a kritikus lepeseket azt jelenti, hogy ugy nez ki, hogy egyik EU-s tagallam sem hajlando kifizetni az altaluk elvart 40%-ot egy teljes gyarert. Mondjuk figyelembe veve, hogy az europai iparnak nincs szuksege x86-os chipekre, csak regebbi technologiaju es normal esetben olcso vezerlokre es modern mobil (ARM alapu) processzorokra, ezert kerdeses, hogy a minimalis desktop piac miatt megeri-e barmelyik allamnak is ennyi penzt ajandekoznia az intel-nek. Ugyanebbol a penzbol tokkal-vonoval kaphatnak egy TSMC gyarat, ami kepes az autogyartashoz hasznalt chipektol az ipari automatizacion at a szorakoztato elektronikakig barmit gyartani, mivel bergyartokent barmelyik licensz alapjan gyarhat es ezt meg is teszi.
Az intel mind gyartasi technologiaban, mind termekpalettaban lemaradt. Manapsag mar a PC-s szegmens szinte jelentektelen minden mashoz kepest es az intel lemaradt a mikrovezerlok piacarol. Egy idoben a strongARM sorozattal meg ott is piacvezeto volt, amig valamiert teljesen feladtak a licensz alapu gyartast, amit igy at tudtak venni az olcsobban dolgozo keleti cegek. Jelenleg az intelnek se tokeje, se technologiaja, se licenszei nincsennek a jovedelmezo piacokon valo versenyhez.
Informatika és tudomány
