"Definiáld a módszert amivel előre(a baleset előtt) le tudsz vadászni egy átlagos felelőtlen sofőrt."
Hányadik piroson áthajtásból vagy záróvonal átlépésből lesz baleset pl.? Hányadik gyalogost ütik el, akinek nem adják meg a zebránál az elsőbbséget? Vagy hányadik olyan esetből lesz csattanás, amikor valaki a követési távolságot nem tartva a másik hátuljába mászik, esetleg a leállósávban előz?
A válasz: szerencsére bőven nem mindegyikből. De ezen esetek megcsípése (ezeket értettem előjelek alatt, mert ezek a balesetokozás lehetőségének nyilvánvaló előjelei) arra bőven alkalmassá válhat a megfelelő infrastruktúra által, hogy a későbbi, esetleges balesethez vezető felelőtlen megmozdulásokra már ne kerüljön sor a megfelelő intézkedések által (figyelmeztetés az enyhébb, szimpla figyelmetlenségből eredő incidensek miatt, a normálisabbja ez után jobban odafigyel, bírság a durvább esetek után, ami a kevésbé normálisabbjára is már tud azért hatni, a gyakori visszaesőknek pedig vezetéstől eltiltás (lehetne a visszaeséssel egyenértékű minősítést alkalmazni akár ugyanazon út során elkövetett sorozatos szabályszegések esetén is, ha annyira egyértelmű a szélsőségesen felelőtlen, szarokavilágrakihanemén hozzáállás). A vezetéstől eltiltás ellenőrzésére amúgy szintén lenne infrastruktúrális oldalon módszer, nem lenne hozzá szükséges pl. a régi típusok esetén könnyen kiiktatható és az egyén számára (a becsületes többség számára mérhetetlenül igazságtalanul) költséget jelentő jogosítványalapú indításgátlók beépítése, helyette pl. nagy távolságú RFID olvasók a közutakon. Mélygarázsok kapunyitásához pl. ezer éve használnak ilyet.
Ha ezt (az egyébként a normálisabb államokban általában, itt Magyarországon is követett és megvalósíthatóság szempontjából is ígéretes, már létező és bizonyított technológiákkal az egyénekre rótt igazságtalan költségek nélkül járható) utat nem fogadod el válaszként, akkor sajnálom, de nem fogok tudni számodra kielégítő válasz adni. Egyébként is csodálom, hogy az eddigiekben ezekről a technológiákról és törekvésekről mintha nem lett volna tudomásod (vagy direkt nem akartál kapcsolni, mert valós alternatívát nyújthat a _kötelező_ önvezetés által "megoldandó" problémák többségére), holott pont egy magyar cég az egyik legelismertebb a világpiacon az ezekhez kapcsolódó egyes technológiák terén.
"A te példád inkább olyan hogy van ugyan a börtönben hely, de az 1x-es gyilkost elengedjük és csak a kettős gyilkosokat ültetjük le. Ez szerinted a helyes protokoll?"
Tévedsz, nincs "hely a börtönben", legalábbis Európa jópár országában bizony nincs. Az embereknek egyelőre még csak kisebb része jár amiatt 20 éves autókkal, mert azokban bízik meg a mostanában sajnos egyre silányabb minsőségben készülő és nagyrészt feleslegesen egyre komplikáltabb újak helyett. A többségük viszont azért, mert többre nem telik. És ha számukra ezt méginkább megnehezítjük mielőtt a társadalom túlnyomó többsége magasabb jövedelmi szintre tudna kerülni, illetve jelentősen több megtakarítást tudna felhalmozni (ugye az egyre drágább és egyre kiszámíthatatlanabb szervizköltségek), akkor azzal ezt a kedvező társadalmi folyamatot vetjük vissza, más szóval visszasegítjük a népet a nyomorba/kiszolgáltatottságba/rabszolgasorba. El tudok persze olyanokat képzelni, akiket globális szemmel ez nem hat meg, de nemzeti szinten had ne mondjam ezt minek tartom... Már pedig afelett elmenni, hogy a rengeteg történelmi igazságtalanság miatt a saját néped nagy többsége hogyan kénytelen a mai napig élni (mert sajnos még csak mindig ott tartunk, hogy a többség kidolgozhatja a belét, de legalább mostanában már van kézzelfogható látszata, amióta sikerül a magyar gazdaság pénzeit megfelelően keringtetni a korábbi botrányos külföldi elszivárgások és elhígulások helyett). Ja és Magyarország tudtommal nem is az egyetlen olyan ország az eu-ban, ahol az életszínvonal korábbi elnyomó hatalmak miatt lemaradt a "nyugati átlagtól". De persze gondoljunk a még meg sem született gyermekeinkre, hogy majd milyen levegőt szívnak. Mert ez bizonyára előrébb való, mint az, hogy első körben egyáltalán képesek legyünk őket minél jobb körülmények között etetni és felnevelni => merjünk egyáltalán felelősen gyermeket vállalni. Ugye az a fránya logika... És itt nem csak a pénzt értem amúgy, hanem a minőségi időt is. Tudod, az az, ami a mai munkaerőpiaci viszonyok közt alig ha marad és azt is könnyen elveszítheted ha mondjuk nem 10, hanem 45 perc megtenned a város 2 tetszőleges pontja között a távolságot, hogy a bicikli vs busz vs Honda vs SUV témakört érintsük egy kicsit.
"Amennyiben olyan részletet emelsz ki ami nem tipikus és abból általánosítasz az igen, az hibaforrás. És te folyamatosan ezt csinálod."
Nem kérdeztem meg eddig, de az ékezetekből ítélve meg merném tippelni (kb. 80% eséllyel), hogy te is itt élsz Magyarországon. Szóval itt élek én is, és egy olyan munkakörben dolgozom, ami által mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a közigazgatás elég sok rétegére jó rálátásom nyílik (nem kell túlbonyolítani, sok helyen járok, sok féle emberrel találkozom, sok mindenről néha mélyebben is tájékozódnom kell a feladataim elvégzéséhez). Épp ezért nem igazán értem, hogy annak ellenére, amilyen magas szintű intellektuális képességeid rajzolódnak ki a hozzászólásaidból, mégis miért tűnik számomra úgy, mintha az ország mindennapi életéből te teljesen más dolgokat látnál, mint amiket én tipikus dolgoknak látok. És sajnos egyre inkább úgy érzem ezzel együtt, hogy bizonyos kérdésekben nincs esélyünk közös nevezőre találni.
"Várom a profitorientált cégek nélküli rendszer alternatíváját. Ez egy utópia. Ahogy a demokráciánál sem tudunk jobban úgy a kapitalizmusnál sem."
Egyszerű. A profitorintált cégek szolgálják ki a versenypiaci szegmenseket. Ahogy eddig is tették. Ez rendben van.
A gondok ott kezdődnek, ha ezeknek a szegmenseknek a kínálati oldalát társadalmi kérdések okán ilyen agresszíven szabályozni-korlátozni kívánjuk és ez által a fogyasztók (a kapitalizmus szent tehenei, akik a termelő-alkotó munkájukkal és az így megkeresett pénzükkel is oda-vissza tejelnek!) költségeit növeljük érezhetően (plusz a verseny torzításával a kínálat minőségét is lezüllesztjük, mert a végtermék ár-érték arányán és a fogyasztói elégedettségen felül oda nem való dolgokat viszünk a képletbe, a minőséget célzó alaposabb, több időt igénylő fejlesztéseket pedig túl kockázatossá tesszük a változékony természetű szabályozások fenyegetettségének jelenlétével)
És akkor lelövöm a poént a végére. Nem véletlenül hangoztattam az elején is már, hogy nem helyes a termékek áraiba építve a fogyasztókra hárítani a környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági többletköltségeket. Létezik ugyanis a közteherviselés rendszere, amit pont arra találtak ki, hogy a társadalom közös érdekeit szolgáló költségeket fedezzék belőle. Az európai országok pedig általában nem is arról híresek, hogy túlságosan szerénykednének ezt alkalmazni, főként a beszedési oldalon. (Hozzáteszem a rendszer számára így a szent tehén fogyasztó egyben már-már félisten szintjére emelkedő adófizető is egy személyben!). Ehhez még hozzájön a differenciálás is, hiszen a szabálysértésekért bírságot kiszabó rendőr nem hazaviszi jutalékként azt (ritka kivételektől eltekintve), hanem a bírság összege a költségvetésbe kerül. De ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen köztudott, hogy senki sem fizet annyi minden után adót amióta világ a világ, mint az autós. Üzemanyagok jövedékiadója, ÁFÁ-ja, teljesítményadó, vagyonszerzési illeték, baleseti adó(!!!), csak a legközvetlenebbeket soroltam. Ezeket pedig ugye simán lehet olyan infrastruktúrális fejlesztésekre költeni, amikkel a hozzászólásom kezdetén említett közúti közlekedésbiztonsági rendszerek megvalósulhatnak. És jobb helyeken költik is (köztük Magyarországon). Érted?
Tehát lehet úgy is, hogy nem az egyén jogait akarjuk kollektív bűnösség elvén lefokozni vagy vele pluszban megfizettetni rosszhiszemű kötelező felszereléseket, hanem az életközeget, a környezetet fejlesszük olyanná (jelen kérdésben a közutakat) az erre hivatkozva egyébként is már beszedett pénzekből, ami a veszélyes elemeket képes sokkal hatékonyabban kiszűrni.
Erre tehát már itt egy létező, többé-kevésbé működő rendszer amiben élünk, amiben felnőttünk. Persze 100%-ig tökéletessé talán sosem válhat, de miért kell türelmetlenül betolakodni elé mindenféle emberi méltóságot gyalázó gyermekbetegségektől veszélyeztetett agymenésekkel (a hangsúly a kötelező jellegen, mert az opcionálisan megvehető kinek inge dolgok had menjenek, had fejlődjenek, persze!), ahelyett, hogy kellő időt adnánk annak a kockázatcsökkentési metodikának kiforrni, amink már van (ha jól emlékszem pont KRESZ oktatáson hangoztatták is sokat, hogy "mindent szabad, amit nem tilos") és aminek a berendezkedését (hangsúly a közteherviselésen, mint keretrendszeren) már végre elfogadta a többség kötelező jelleggel hosszú évszázadok alatt, véres háborúk árán?
Ugyanez amúgy a környezetvédelem esetében is. Van, ahol nem csak arra megy ki a játék, hogy tiltsunk be minden jó ár-érték arányú dolgot amire csak azt lehet mondani, hogy szennyező, hanem arra is, hogy pl. szaporítsuk a növényeket-növénnyel borított területeket amiért a levegő minősége nagyon hálás tud lenni. Vagy ott a pozitív ösztönzés, parkoljanak csak ingyen az EV-k, lehessen visszatermelni a napelemekről haszonért, ne kelljen teljesítményadót fizetnie a bicikliseknek (ahogy sosem kellett természetesen ilyesmit), stb..., ezek terén sosem volt különösebb ellenkezés a kívül esők részéről!
Végezetül még egy valami az egészhez. A világ, a természet az úgy működik, hogy az egyensúlyra törekszik. Az ember pedig az én meglátásom szerint azért (is) tudott erre a szintre eljutni, mert a maga leleményes és érző módján utólérhetetlen mestere az egyensúly művészetének. És hiszem, hogy az emberek nagy többsége a maguk eltérő módján ösztönösen erre törekszik, képviseljenek bármilyen nézeteket is. Viszont ami számomra felfoghatatlan, hogy manapság sokan miért elvenni akarnak olyan kérdésekben a mérleg egyik oldaláról, ahol sokkal békésebben, az emberek számára sokkal elfogadhatóbban, a világunkat sokkal gazdagabbnak meghagyva hozzátenni is könnyen lehetne az elemelkedő másik oldalhoz (a vitás témáink szerintem mind ilyenek)... És ráadásul pont az egyetlen ilyen jelenleg szintén tipikusan vitás terület ahol szerintem ez mindezekkel ellentétben jelenleg rövidtávon belül kivitelezhetetlen lenne, az a migráció, hiszen az öregedő európai nemzetek natív kultúráját és életvitelét képviselőkhöz nagyságrendekkel lassabban lehet hozzátenni lélekszámban, mint sem amennyi időt egy-egy fő bevándorlási procedúrája igénybe vesz, ezért kénytelenek vagyunk a túloldalra rakodó súlyok gyarapodását (a bevándorlási folyamatokat) fékezni, hogy az egyensúly ne boruljon fel. Hosszútávra viszont ebben a kérdésben is már szintén a "hozzáadás" stratégiája rajzolódik ki egyes helyeken a gyermekvállalás különféle ösztönzésével.
Jó hosszú lett, de remélem végre mostmár sikerült rávilágítanom számodra is, hogy miért nem tartom jó ötletnek akármilyen magasztos cél nevében is képletesen szólva "keresztberántani a hangsebesség 5x-ével száguldó európai társadalmak kormányát", mint ahogyan arra a törekvések félelmetes hévvel elkezdődtek az elmúlt évtizedben.