"Központosított szolgáltatásokat mi értelme blokkláncra tenni?"
Nem minden blokklanc igenyel banyaszatot. Pl. a magyar online penztargepek is egyfajta nagyon primitiv blokklancot hasznalnak. A nav ellenorzokod a nyugtakon az elozo nyugtabol es hash ertekbol generalt hash ertek adott karaktereit tartalmazza. Ezt a hash chain-t gorgeti a penztargep, minden nyugtat digitalisan alairva. Alapvetoen arra jo, hogy ne lehessen utolag meghamisitani, tehat torolni vagy hozzaadni a naplozott nyugtakhoz. Ez egy konnyen ellenorizheto alairt fokonyvet biztosit a penztargep teljes elete soran.
Ugyanez banki kornyezetben hasznalva egy auditalt elosztott fokonyv rendszert jelent, ami tobb, foldrajzilag szetszort banki fokonyvi szerveren kerul vezetesre. Igy egyetlen bank vagy banki alkalmazott, csalo, hacker sem tudja meghamisitani a tranzakciokat, meg akkor sem ha nehany szerver folott is at tudja venni az iranyitast. Digitalis penz eseten ez minden penzermere (token-re) egyedi kodot jelent es kvazi olyan mintha minden token-nek sajat blokklanca lenne es a letrehozasakor teljesen kibanyaszva jelenik meg (az 1 darab tokennel). Igy a kozponti jegybank korlatlan mennyisegben tud eloallitani digitalisan kovetheto token-eket (digitalis penzermeket), amiket csak o tud letrehozni es barki tudja ellenorizni a teljes mozgasi tortenetet, mindezt egy elosztott rendszeren keresztul. Raadasul nagyon jol skalazodik, mivel minden token fokonyve csak akkor irodik ha az mozog es ha tul hosszu lesz, akkor a fo alairokulcs birtokaban konnyen cserelheto egy ujra.
Pontosan ilyen lett volna a Facebook Libra is, csak ok nem egy allami, hanem tobb partner bank kozott osztottak volna el a ledger szervereket. Teljesen jol mukodo megoldas es az allam (vagy a kibocsato szervezet) elleni penzugyi csalasokat tudja megakadalyozni. Plusz teljes transzparencia es visszakovetheto penzmozgasok. (meg az is latszik, hogy ki kinek utalta at, mintha minden fizikai bankjegyet ala kellene irni minden fizeteskor mindket felnek)
Informatika és tudomány
