Szerintem a háttértámogatás kb. annyira fontos, mint bármelyik másik harci repülőnél. Vagy még annyira sem. Talán a II. világháborúban volt utoljára olyan, hogy úgy szálltak fel repülők, hogy majd találnak valami célpontot aztán megszórják, de már ott sem volt jellemző.
Annyi a fejlődés, hogy tele van redundanciával a rendszer (rádió, starlink, comsat stb.) és online működik. Még a Bayraktart is tudnák (lehet, hogy meg is teszik) a török operátorok vezetni Ukrajna fölött műholdas kapcsolaton keresztül.
Ha meg kiesik valami, akkor szvsz a drónok a legérzéketlenebbek rá. Nyilván romlik a hatékonysága, de egy drón elég sokáig a terepen tud maradni, és több szenzor van raja, amit az irányítói azért önmagában is tudnak elemezni, míg mondjuk egy F-35-nek nincs igazán ideje és lehetősége, hogy célt keressen magának, ha kilövöik felőle a műholdat, mivel egy humán pilóta lehetőségei elég korlátozottak.
A hibalehetőség meg mindenhol megvan. A fejlettebb rendszereknél mindig kevesebb, mint a hagyományosaknál. Általában igaz, hogy jobb a mesterséges intelligencia, mint a természetes hülyeség.
Pl. az USA utóbbi háborúiban, mindig azon volt a főszerep, hogy ha mondjuk lőttek a katonákra, azok megjelölték a célt és pikk-pakk ott volt a pontos légicsapás, ami ezeken az összetett rendszereken alapult. Az oroszok meg most úgy csinálják ugyanezt, hogy a tömeggyilkos hajlamú parancsnok, főként a saját tudására hagyatkozva, a feltételezett irányba katyusákból kilövet 200 rakétát, hátha bejön. Csak az értelmelen pusztítás, meg taktikailag sem túl jó megoldás. Ezért is nem bírnak az ukránokkal, mert se a tüzérség se a légierő nem képes pontosan csapást mérni, így nem tudják hatékonyan támogatni egymást.
Informatika és tudomány
