"Fúvazzeg. Mintha nem is emberi nyelven beszélnétek."
A crypto coin-ok alapvetoen nem informatikai fejlesztesek, hanem par viszonylag egyertelmu matematikai algoritmusra alapozott spekulacios rendszerek. Az informatikia hatter, azaz az elosztott fokonyvek es a hash-ek tobbnyire nem jonnek elo a beszelgetesekben, mert azok mukodnek. Csak azon van a vita, hogy ez az egesz mire jo.
A kriptok kezdetben (proof of work rendszereknel) alapvetoen arra epultek, hogy egy korlatozott eroforrasbol (korlatozott kod terbol), korlatozott sebesseggel (proof of work) lehessen feltorni a kodokat (token-eket). A kibanyaszas gyakorlatilag egy szandekosan gyengitett hash feltoreset jelenti, amihez szamitasi eroforrasok kellenek. A proof of stake rendszereknel a kriptok fo elonye, az eroforras korlat nincs meg es nehany rendszer a token-ek maximalis szamat is akkorara vette, hogy abbol az eletben nem fogyunk ki. (mar 2^64 db, eleg ehhez). Ezek a rendszerek elosztott jegybanki rendszert hasznalnak, azzal, hogy akinek mar most tobb van, annak tobb uj token fog jutni a jovoben. Az eredeti elkepzelessel ellentetben, ahol csak a befektetett szamitasi teljesitmeny, tehat a valos eroforrasok birtoklasa szamit, itt pozitiv visszacsatolas van a token vagyon es a meg tobb token vagyon kozott, kvazi valodi uj tokebefektetes nelkul.
A technikai reszletek utan eljutunk oda, hogy akkor ezt tulajdonkeppen mire is akarjuk hasznalni? Az eredeti megoldas alapvetoen csak spekulaciora jo, mivel az egyetlen erteke az, hogy a vasarlo tobbert szeretne tovabbadni mint amennyiert vette. Ez a tiszta spekulacio szinonimaja es a tobbszoros tokeatteteles hataridos tozsde is hasonlo. Be is dol rendszeresen es mar reg megszunt volna ha az allamok nem fizetnek a veszesegeket az adofizetok penzebol. Ebbol a szempontbol a fenti tozsdei rendszer igazabol az adofizetok penzenek rendszeres ellopasara epul mint valodi tokeforrasra. A kriptok eseten nincsennek adofizetok, csak a meglevo es uj befektetok. Magyarul sok kis lufi helyett minden kripto eseten egy-egy nagy van, ami csak 1x tud kilyukadni, mert nincs mogottuk allam es igy adofizetoi penz.
Erkolcstelennek tartom a hataridos tozsdeket? Igen. De illegalisnak csak a tozsdezok kimenteset tartom, aki bukik, az bukjon. Hagyni kellene. Egy buborek utan eltunne a nagytokesek vagyonanak es ezzel hatalmanak nagyresze. Persze a poltikusok nagyreszet a nagytokesek fizetik, igy az adofizetok penzenek ellopasat torvenyesittetik veluk. A szomoru, hogy mara demokratikus modszerekkel nem lehet ezt a globalis hatalmi koncentraciot megszuntetni, mert a nyugati demokraciak eseten egyszeruen nem nyerhet olyan poltikus, aki nem a rendszer huseges szolgaja. Keletebbre nezve meg nincsennek meg latszat demokraciak sem. De ez mar politika.
A kriptok eseten a kerdes az, hogy a vilag vege elott, vagy inkabb a mostani befektetok eletenek varhato vege elott kidurran-e az a lufi amibe fektettek. Ha nem, akkor szamukra nyereseges a rendszer, ha igen, akkor bukni fognak rajta. Ha valaki hamarabb kiszall, akkor ugyanugy nyerhet rajta, de ez az osszes hasonlo pilotajatekra igaz. (a kriptok melett a tozsdekre is)
A kozponti banki digitalis penzek inkabb olyanok mint a fix erteku nft-k. Egy token, egy alairas, fix ertek, amit a jegybank garantal. Ilyenek a hagyomanyos penzermek es bankjegyek is. A kriptokkal ellentetben egy ilyen blokklancban csak egyetlen token van, ami teljes mertekben kibanyaszva erkezik es csak az adott token-el torteno kereskedes eseten frissul. Ennek hatalmas elonye, hogy exponencialis helyet linearis a szamitasi igenye es ha mar tul hosszu lenne a lanc, akkor barmikor bevonhato es kicserelheto egy friss token-re, aminek meg csak egy kezdo alairasa van. Egyebkent ilyen megoldast hasznalnak a magyar online penztargepek a kinyomtatott dokumentumok (blokkok) hitelesitesere es a teljes hosszu hash 5 megadott szamjegye kerul csak a kinyomtatasra ellenorzo osszegkent, de a teljes hash tarolodik. Egy penztargep, egy hash alapu blokk lanc, egy kozponti szerver es igy nem modosithato utolag egyetlen kiallitott dokumentum sem. Ezt bevezetni banki celra igazabol trivialis, csak politikai elhatarozas kell hozza. (es politikai ero, hogy atnyomjak az emberek ellenallasan)
Es innentol felmerul a kedes, hogy melyik allam melyik kriptot engedi. Ugyanis ha minden fiat penz a jegybank kozponti iranyitasa alatt van, akkor csak ugy tud valaki kriptot venni, ha a kozponti allami jegybank ezt megengedi neki vagy termeszetben (aruban, pl. aranyban) fizet erte. Plusz visszavaltani sem lehet legalisan fiat penzre csak max. cserevel koztes arura. Onnantol akarmennyit er, nem igazan lehet majd fizikai termekeket vagy szolgaltatasokat legalisan vasarolni a kriptokert. Tehat ha sikerul is illegalisan befektetni belejuk, azt a toket kivenni ugyancsak illegalis modon lehet csak. A legtobb ember nem szeretne a fegyver es kabitoszerkereskedok szintjen kereskedni a befekteteseivel, igy nagymertekben lecsokkenne a kriptok hasznalata. Jelenleg csak azert nincsennek midenhol betiltva, mert a globalista nagytokesek egy resze hasznalja oket penzmosasra es/vagy spekulaciora. Az osszes kriptos ujitas (PoS) afele megy, hogy erre a ket celra meg alkalmasabbak legyenek.
Akarhogy is nezzuk, a mostani fejlodesi iranyok mint a fiat penzeknel a gerjesztett inflacioval, mint a kriptok piacan a PoS-el csak az atlagos embereknek artanak es egyetlen ertelmuk az emberek 99.99%-anak a vagyonanak elvetele. Mert ha bonyolultan csinaljak a tozsdepiacokon kereszul, akkor az emberek nem tiltakoznak ugy mintha katonak koboznak el fegyverrel.