"Nem olcso munkaero kell, hanem magasan kepzett munkaero."
Olcso es magasan kepzett. Ugyanis semmit nem er a magasan kepzett mernok, ha ugyanazt a munkat fele annyiert elvegzi egy indiai vagy kinai mernok, akinek a tudasa ugyanugy tokeletesen megfelel a feladathoz. A globalis kapitalizmus egyik atka az, hogy a helyi eletszinvonalat es a helyi megelhetesi koltsegeket versenyezteti a globalis piacon es tobbnyire a legolcsobb nyer.
Az europai K+F-hez toke kellene, ami ma mar nem all rendelkezesre Europaban, de a nyugati kulturalis forradalom (lasd: woke, crt) miatt a tudas is veszesen kopik. Mindezek melle energia es nyersanyag hianyos a gazdasag, tehat ha lenne mit, akkor sem tudnak legyartani. Tobbek kozott ezert kerult el brit kezbol az ARM ceg is, de ott van a szerszamgepgyarto nemet KUKA vagy egyre tobb europai autogyar is. Mar a nemet Daimler csoport (Mercedes-Benz) is kezd kinai kezbe kerulni, egyelore meg kisebbsegi reszvenyeskent, folyamatosan novekvo arannyal. A kinai allam gyakorlatilag megveszi az europai cegeket, osszepakolja a tudasukat (es a kritikus infrastrukturajukat) es elviszi Kinaba.
Nem mintha amerika jobban allna, ott mar az egyetemeken a legtobb "amerikai" kutato kinai nemzetisegu es az eredmenyeiket jellemzoen mar Kinaban fogjak kamatoztatni. Termeloipar mar az USA-ban se nagyon mardt, nemsokara a tudomanyos es mernoki hatteruk se marad meg.