Figyelmen kívül hagyod azt a tényt, hogy a "gyűlöletbeszéd" tényállás explicit tiltása az elmúlt 2 évtized szüleménye, és az emberiség előtte is pár évezredig elvolt nélküle. Arra viszont nincs bizonyíték, hogy ez a törvényi tényállás jelentősen csökkentette volna a rasszista, vagy más társadalmi csoportokkal szembeni fizikai atrocitást. Nyugaton a tiltás ellenére ezen atrocitások száma folyamatosan nő. Nálunk a t.tényállás bevezetése tudtommal nem hozott drasztikus változást az ilyen jellegű bűncselekmények számában, mert amúgy is alacsonynak számított az esetszám.
Nem igazán látom igazolva a cenzúra létét.
Amikor a "teljes szabadságot" kevered ide, akkor maszatolod a témát. Nem teljes szabadságról beszéltem, hanem csak a vélemény és szólásszabadságról. Ezek verbálisan nyilvánulnak meg. Ez nem jelenti azt, hogy meg kellene engedni azt, hogy valaki a játszótereken pucéron riogassa a gyerekeket, vagy hogy ezt csoportosan tegye az Andrássy úton.
A becsületsértést fölösleges idehoznod, mert az konkrét személy sérelmére elkövetett jogsértés, és nagyon régi jogintézmény. Bevált, működik, és a bíróság a gyakorlatban jól kezeli annak határait magánszemélyek és közszereplők kapcsán is. Ráadásul magánvádas, így nem az állam fordul ellened teljes eszköztárával. Nem utolsó sorban nem jelenti a szólás és véleményszabadság érdemi korlátját sem, mert - többnyire - nyilvánosan is lehet kritikát úgy megfogalmazni konkrét személlyel kapcsolatban, ha az ne legyen becsületsértő.
Informatika és tudomány
