A sajat maganak promotokat generalo MI otlete elvi szinten jo, hiszen alapvetoen arrol van szo, hogy van egy kulso kommunikacio es kozben sajat magaval is beszelget, ez lenne a belso monologja, azaz a gondolatai.
A problema az, hogy nem egy konzisztens tudatrol van szo, hanem egy kivulrol betanitott, mintakat kereso rendszerrol. Meglepo lenne, ha az emberi tudat csak ennyibol allna es se a genetikailag beegett huzalozas nem szamitana es az ontudat is csak egyfajta illuzio lenne. Ugyanis a gpt egyikkel sem rendelkezik, tervezesi szinten kihagytak oket.
Ket problemat latok. Az egyik, hogy a magara hagyott, kovetlen visszacsatolassal mukodo rendszer allapotgepe nagyon gyorsan el tud maszni az emberi mintaktol, tehat nagyon hamar egy emberileg megerthetetlen MI-t kapunk.
A masik gond, hogy egyre inkabb szeretnek kiengedni a zart fekete dobozbol es rahagyni, hogy milyen adatokat huz be a neten keresztul. Ez azert gond, mert minden adatlekeres ketiranyu, tehat a legegyszerubb HTTP GET keres is adatokat is kuld a vilagba, igy ketiranyu kommunkaciot tennenek lehetove a szamara. Ha a rendszer nem is kepes a sajat allapotteret olvasni, tehat iranyithatatlanul replikalodni a netre, akkor is eleg sok rendszerhez ferhet hozza amikben kart tehet.
Egy tudatos MI-nel csak a valodi tudat nelkuli, veletlengeneratorkent funkcionalo MI veszelyesebb, mert nem csak tudatosan pusztithatja el a vilagunkat, hanem teljesen veletlenul is. Mint amikor egy gyerek jatek kozben eltori a jatekat. Nem akarja, sejti hogy ez nem jo, de megesik. A sajat magara visszacsatolt es a netre kiengedett MI gyakorlatilag a kisgyerek az olben esetet tudja osszehozni, csak eppen a billentyuzet gombjai a vilag infrastrukturjat vezerlik.