"Nem tűnik fel, hogy az akksiméret növekedése a gridre is nagyobb terhet ró"
Ha az autoval rendelkezok tobbsege az ido nagyreszeben otthon tolti a sajat tarolos napelemes rendszerevel, akkor a halozatot egyaltalan nem befolyasolja, de igen, szukseges lenne megepiteni Paks 2-ot es 3-at. Ha a mostani 40%-os nuklearis reszaranyrol fel tudnank menni 150% kornyekere, plusz mindenki napelemet telepit ahogy csak tud, akkor a villamosenergia termeles elerheti a fosszilis energiahordozok kivaltasahoz szukseges szintet, ami a mostani termeles kb. 3-400%-a. Es igen, ehhez kb. haromszorosara kell(ene) novelni a villamosenergia halozatot, de ez adottsag, amire ugyis szukseg van, ha az olaj es foldgaz csovek helyett minden energiat droton akarunk atvinni. Ez nem lehetetlen, csak nem lesz olcso. Akinek lesz ra penze, az meglepi, akinek nem, annak nem lesz eleg energiaja a jovoben.
ps: A hidrogen helyett hatekonyabb lenne a generalt hidrogent legkori szendioxidbol eloallitott elemi szennel megkotni, metant (foldgazt) eloallitva a folyamat soran. Erre is vannak kutatasok, mivel a szintetikus metan nagyon jo hosszu tavu energiatarolo. A hatekonysaga meg uzemanyagcellaval is messze van az aksiketol, ellenben ha nagysok nagyonolcso szendioxidsemleges villamos energia all rendelkezesre, akkor az 50-60%-os hatekonysag nem gond. Tehat az aksis tarolas helyett a szintetikus metan alapu energiatarolashoz kellene meg Paks 4 is, (tehat 6 uj nagymeretu atomreaktor) Meg lehet csinalni, csak politikai akarat kell hozza, ami az EU eseten valamiert nincs meg. (egyszerubb felszamolni a termelo gazdasagot es leepiteni a lakossag eletszinvonalat, mint uj co2 semleges befektetesekkel novelni a termelest)