A gond az, hogy a legtobb helyen nem tengervizet hasznalnak, hanem edesvizet parologtatnak el. Ez johet az esobol, ekkor a mezogazdasaggal versenyzik az adatkozpont a vizert vagy johet a talajvizbol, ami viszont sok esetben gyorsabban merul mint ahogy toltodik, igy nem fenntarthato. Jellemzoen ivoviz helyett ugynevezett ipari vizet hasznalnak minden esetben, mint ahogy a hagyomanyos hoeromuvek eseten is, mivel sokkal olcsobb.
Harom megoldas van:
- vagy oda kell telepiteni az adatkozpontokat ahol van eleg szabadon felhasznalhato edes hutoviz (ha ott a kozelben van eleg energia)
- vagy tengervizet, esetleg folyovizet (lasd Paks) kell hasznalni a hutesre (ugyancsak megujulo energiaforras melle erdemes telepulni)
- vagy parologtatas helyett konvekcios leghutest kell alkalmazni, aminek jelentosen nagyobb az engergiaigenye (tobbnyire igy mukodnek az otthoni pc-k is)
A fo gond az, hogy ingyenes megujulo energia foleg a sivatagokban van, ahol viszont a hutovizbol van hiany. Mivel az energia eddig dragabb volt mint a hutoviz, igy sok esetben inkabb ide telepultek az adatkozpontok. (az olcso foldterulet csak bonusz volt)
"nehogymár folyó vizet használjanak a közmürendszerböl hütésre... az összes höcserélöt eltömiti a bennelévö lerakodó rengeteg ásványi anyag..."
A primer korben altalaban tiszta viz vagy mas hutokozeg aramlik, csak a vizpara alapu hutotornyokban erintkezik a rendszer a kulso, altalaban elozoleg lagyitott vizzel. Innentol egyebkent ez szabvanyos eromuvi hutotorony problema, reges regen megoldott. A masik gyakori megoldas amikor hocserelon keresztul nagy viztomegnek adjak az a folos hot, ilyen a tenger vagy folyovizes hutes es pl. igy mukodik Paks is. A Duna parolgasi vizvesztesege ilyenkor minimalis, bar alacsony vizallasnal csokkenteni kell a hotermelest, hogy ne forrjon fel a folyoviz.
Informatika és tudomány
