"Pl egy modern, nem vallási definiált izrael állam a palesztin nép számára is hazát jelenthetne."
Az iszlam egyik fontos ismerve, hogy nem csak vallas, hanem a teljes let rendszere, tehat egyszerre jelent vallasi es allamigazgatasi szabalyokat is, melytol nem lehet elterni. Ugyanakkor jelen van a misszios utasitas, raadasul Mohamed mekkai tapasztalatai miatt ez katonai jellegu. Mivel csak hadurkent tudott sikeres profeta lenni, ezert a fegyveres teritesben latta a siker kulcsat es ez a fegyveres dzsihadot teszi vallasi kotelessegge minden hivo muzulman szamara. A palesztin muzulmanok teljes integracioja egy szekularis Izraelbe a zsido allam megszuneset jelentene es a helyen letrejonne egy tisztan iszlam allam. Ne felejtsuk el, hogy az iszlam a beke vallasa. Barki mast allit azt azonnal megolik.
"Araboknak nincs ilyen bajuk, ők külsőleg eléggé hasonlitanak a könnyebb nemzetalkotáshoz."
Az iszlam nem rasszista, csak a vallast nezi. Barki lehet muzulman, borszintol es szarmazastol fuggetlenul, csak el kell fogadnia az iszlam tanait es a szerint elni. Ez nagyon hasonlo a kommunizmushoz, ami ugyancsak nem rasszista, barki lehet kommunista, csak el kell fogadnia a kommunista tanokat es azok szerint elni. Hozzateszem, hogy sok-sok evvel ezelott a kereszenyseg is igy indult.
Izrael alapvetoen egy izraelita vallasu, alapvetoen zsido allam. Ha atalakitanank a vallas nelkuli vilagallam egy tartomanyava, akkor ugyanolyan helyzetben lenne mint volt a romai hodoltsag alatt. Ha tobbsebe kerulnek a muzulmanok, akkor pedig iszlam allamma valna, ahol valaki vagy muzulman vagy halott. Ez a ketto az izraeli zsidoknak erthetoen nem ertelmezheto jovokep.
"Az a baj a szólásszabadsággal, hogy nincs mit kezdeni a populistákkal."
Ez nem a szolasszabadsag, hanem a demokracia, azaz a nep uralmanak alapveto problemaja. Tehat az, hogy a tobbseg dont. Egy tudosnak ugyanannyit er a szava, mint egy betanitott munkasnak, de ket betanitott munkasnak ketszer annyit es tobb betanitott munkas van mint tudos. Ez ellen hoztak letre nyugaton a rule of law, azaz a jog uralma rendszeret, ahol az embereken a jogrendszer uralkodik, nem donthetnek szabadon, demokratikusan. Ennek ellenpontja a rule of people, azaz a nep tobbsegenek uralma, ami a klasszikus demokracia egyik alapelve lenne. Ezert nem beszelhetunk rule of law rendszerben mukodo nyugati allamszervezetek eseten valodi demokraciakrol. A rule of law alapu kapitalista rendszerek inkabb tekinthetoek oligarhiaknak.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Oligarchia
"Arisztotelész szerint az oligarchia azon kevesek uralma, akik nem kiválóságuk, hanem vagyonuk alapján kerültek a vezető rétegbe."
Ezt lathatjuk jelenleg a nyugati globalista kapitalista rendszerben. Demokracianak hivjak, de a legtobb diktatura annak hivta magat. Valodi demokracia eseten egy uralkodo gazdag reteg nem johet letre, mert a tobbseg a sajat erdekeit nezve nem hagyja se a kiugro vagyoni, se a kiugro hatalmi kulonbsegeket. A nyugati rendszerekben megtalaltak a tobbseg tagjainak egymas elleni hatekony kijatszasanak modszeret, ami miatt annyira atomizalodtak a csoportok, hogy meg demokratikus szavazasok eseten sem kepesek a valodi kozos erdekeiket ervenyesiteni. Ha neha megis, akkor beszelunk populizmusrol, ami ellen a nem demokratikus modszerek is elfogadottak, hiszen a torveny uralmanak (rule of law) fenntartasa felulirja a demokratikus szabalyokat.