Az F9 esetében teljesen leállítják a hatóművet, a pneumatikus működésű leválasztó még jól meg is löki hátrafelé az 1. fokozatot (ami majdnem üresen már sokkal könnyebb, mint a megtankolt 2. fokozat + hasznos teher). Az újragyújtás mégis megoldott, a hideggáz fúvókákkal megoldja a hajtóanyag tartály aljába rendezését. Az SH esetén ezt a 3, működésben maradó hajtómű oldhatná meg.
De bármi is volt a probléma, ebből a repülésből már kell lenni annyi adatuknak, hogy azt a következőre megoldják. (Amihez az 1. repülésből lett sok adatuk, az most nagyon simán ment. Sőt, meglepően simán.)
A Ship esetén soha ki nem próbált időtartamú hőterhelés lehet kérdéses. Külön-külön sok minden ki volt próbálva korábban, de 6 hajtómű együttes hő és vibrációs terhelését földi körülmények és a korábbi tesztek alatt lehetetlen lett volna kipróbálni. Mi több, a vákuumoptimalizált hajtóművek sem tesztelhetők rendesen a földön. A tervezett működési idő nagyobb részét letudták, így remélhetőleg itt is lesz bőven adat.
A 2. repülésnél a teljes rendszerre vetítve nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy megcsinálja azt, amit bármelyik másik (orbital class) rakéta tud: csak felmenni.
Az SH ehhez 100%-ot nyújtott, a fokozat szétválasztás teljes sikernek tűnik eddig, az SS is elérte az orbitális sebesség majdnem 90%-át. + Most az indítóállás és környezete is vállalható állapotban maradt.
Informatika és tudomány
