"Ha összegezni akarjuk a dolgokat, 2 évvel ezelőtt az oroszoknak esélyük sem volt a teljes NATO elleni hagyományos hadviselésre, ők is csak az atomrakéták elrettentő erejében bízhattak. 2 év után eljutottunk oda, hogy akár lehetséges olyan forgatőkönyv, ahol ha nem is győzhetnek, de a jelenlegi konfliktushoz hasonlóan egy erős döntetlenre ki tudnának, vagy a további fejlesztéseknek köszönhetően 1-2 év múlva ki tudnak hozni egy ilyen összecsapást."
Azt tegyuk hozza, hogy a NATO 1960-as, 70-es es 80-as evekbeli, mara joreszt leszerelt hagyomanyos fegyverei ellen. Ugyanis most az oroszok teljes hadereje a NATO selejtraktarainak tartalmaval all szemben. A lopakodo repulok, a robotrepulogepek es a hiperszonikus raketak ellen az oroszok kb. 3-5 perces ellenallast tudnanak felmutatni mielott mar csak az atom maradna nekik mint talan meg mukodo valaszlepes.
A NATO hiperszonikus raketaja ( https://en.wikipedia.org/wiki/RIM-161_Standard_Missile_3 ), egesz pontosan a Mitsubishi fele block-2A valtozat gyorsabb mint a legujabb orosz raketa es veletlenul pont azonos meretu es formaju hagyomanyos robbanofeje van mint a Tomahawk robotrepulogepek nuklearis robbanofejei. Ezekbol telepitett a NATO Romaniaba es Lengyelorszagba is es mennek most az uj finnorszagi tamaszpontra is, termeszetesen tisztan "legvedelmi" celbol. Ezekre mondta az ukrajanai tamadas elott Putyin egy orosz TV musorban, hogy a robbanasig nem lehet tudni, hogy hagyomanyos vagy nuklearis fej volt-e rajta. A hatotavolsagrol csak annyit, hogy akar egy olasz NATO tamaszpontrol is indithatoak, de az uj finnorszagi NATO bazisrol 96 masodperc alatt erik el Szentpetervart es ebbol csak 20-25 masodperc az amit orosz legterben, a talaj folott par meterrel toltenek el. Ez ellen megis mivel tudna vedekezni Oroszorszag? De ugyanez a raketa alkalmas a felfele szallo ballisztikus (nuklearis) raketak elharitasara is, lehetoleg meg Oroszorszag terulete felett. De ha nagyon kell, leszedi az alacsonyabban keringo muholdakat is. Van telepitve beloluk Del-Koreaba is es Japan (ahol gyartjak) meg a tokioi iskolaudvarokra (meg mindenfele kormanyzati teruletekre) is pakolt ezekbol egy halommal, mert a patriot tul lassunak bizonyult. Ok gyartjak oket, igy minden japan rombolon van atlag 90-96 darab es ezek kivetel nelkul (persze csak opcionalisan) nuklearis csapas kepesek.
Az oroszok a NATO ellen hagyomanyos haboruban nagyjabol par perc es par ora kozti ido alatt buknanak el, kb. mire a finn alakulatok elernek Szentpetervar romjait. Oroszorszag ugyan nagy, de a lakossaganak 90%-a a Szentpetervar - Moszkva - Volgograd vonal kozeleben el.
"Nukleáris háború. Hát nem vennék mérget erre a scenárióra. Az oroszok folyamatosan korszerűsítik nukleáris csapásnérő képességüket, szemben a nyugattal."
Tobb nuklearis toltete van mindket felnek, mint amennyi a Fold teljes lakhatatlanna tetelehez kell. Egy atomhaboru eseten ha mindenki csak a harmadat ellovi annak amije van, mar nem marad elo emlos a bolygon, de szerintem meg csotany sem. Se az oroszok, se a NATO nem kezdhet nuklearis haborut a masik fel ellen, mert gyakorlatilag az o lakossaga is kihal a tobbi emberrel egyutt. Nem veletlen, hogy Kina is szeretne elkerulni ezt az esetet, mivel ok a globalis dominanciaert folyo kuzdelemben nyerni akarnak, marpedig egy atomhaborut nem lehet megnyerni.
"Ami nem nagy probléma, áthidalható.
Ha mondjuk több vezérlőt is adnak a drónokhoz és egyszerűen kábellel pár száz méterről irányítják a vezérlőket. Ha meg kilövik az egyik vezérlőt (aminek közelében ember sincs) akkor egyszerűen belép egy tartalék. Mára megoldható, hogy Kievben a rokkantkórház ápoltjai 7/24-ben drónokat irányítgassanak valahol a fronton."
Egyreszt ott van a starlink, ami szoftveresen iranyitott antennakat es radiojeleket hasznal, tehat csak ugy blokkolhato ha fiziailag a muhold es a foldi egyseg kozze all valami, de egy vevo egyszerre tobb muholdat is lat.
Masreszt a harcteren lehetoseg van szort frekvencias ativtelre, ami ellen az osszes frekvenciat el kell nyomni feher zajjal ahhoz, hogy ne lehessen kommunikalni, de ez persze a sajat alakulatok kommunikaciojat is megbenitja.
Harmadreszt ott van az infravoros lezer alapu line of sight kommunikacio, tehat amig az operator vagy az operator egyik atjatszo allomasa latja a dront, addig tudnak kommunikalni.
A fenti megoldasok egyetlen kozos baja, hogy a gyari kinai wifi-s dronok meg a beepitett wifi erositojukkel is csak par kilometerol vezethetoek es nagyon specifikus, konnyen blokkolhato frekvenciakat hasznalnak. Ez ellen lesz jo a starlink uj 5G-s GSM rendszere, ami lehetove teszi (ha engedelyezik), hogy a kisebb es olcsobb dronok is felszerelhetoek legyenek egy starlink-es modemmel.
ps: Az amerikai dronokat is egy Las Vegas melletti bazisrol, kontenerekbol vezetik, de a starlink cellularis technologiaja lehetove teszi, hogy ezt a vilagon barhonnan megtegye barki. Es btw. az uj muholdakon (starshield) levo nagyfelbontasu foldfigyelo kamerak meg felulnezeti elokepet is adnak, ha elkeszul a teljes rendszer, akkor teljes, folyamatos foldfelszini lefedettseg mellett.