Amúgy pont ez a gond a technológiával. a hangsebesség feletti repüléshez azért bika erős hajtóművek kellenek és a gépeke úgy kell kialakítani, hogy roppant karcsúak legyenek a gépek, mint egy tű... ez viszont azzal jár, hogy drága az üzemeltetés. Ráadásul a nagy sebességű gépek hamarabb tönkre mennek és sok a javítás és alaktrész csere és rövid időnként kell generálozni. Aztán a karcsú méretek azzal járnak, hogy kevés az egy időben szállítható utasok és csomagok mennyisége. Ami többszörös egy utasra jutó költséget jelent. Így legfeljebb kevesen hajlandóak megfizetni a költségeket legfeljebb valami üzleti útra. Egy átlagos utas nem fog kifizetni a jegyért mondjuk 5000 dollárt, hogy 3 óra alatt átrepüljön az USA-ból mondjuk euroapába ha mondjuk simán kap jegyet mondjuk 500 dollárért is, igaz az mondjuk 8 órás út. A nagy repülő bálna adottságokkal rendelkező akár többszintes utasszállítók hajtóművei fajlagosan kevesebbet fogyasztanak, hiszen nem kell őket többszörös hangsebességre gyorsítani és a sok utas miatt sokkal jobb jegyárat lehet kialakítani. ráadásul a kisebb terhelés miatt ritkábban kell gépeket totálisan nagy javítani. Na ebbe bukott bele lényegében a Concord és a TU-144 is. nem voltak gazdaságosan üzemeltethetők. Nem a műszaki rész a probléma, hiszen ma sokkal jobb hangsebesség feletti gépeket tudnánk műszakilag építeni, mint 50 éve csak hát ott a gazdasági kérdés. Ráadásul nem kicsit változott a világ. 50 éve még benne volt a pakliban, hogy üzleti útra elrepültek az üzletemberek egy másik kontinense. Az ő idejük azért drága. Egy tárgyalás miatt egy másik kontinensen nem biztos érdemes elbaszni 1-2 napot. Viszont ma semmibe telik az üzleti utak egy jó részét kiváltani egy videokonferenciával. Vagyis ma kisebb az átlagos igény egy üzleti útra. Vagyis hiányzik a potenciális igénybe vevő réteg, aki képes kifizetni sok ezer dollárt azért, hogy pár órával gyorsabban eljusson valahová és vissza. Vagyis nem a technológia a korlát, hanem a hatékony gazdaságos üzleti modell a gond. Ezért buknak el sorra vagy hullanak saját hamvukba a tervek a szuperszonikus utasszállításra. katonai alkalmazásoknál is baromi drága a hangsebesség felet repülés költsége csak ott a pénz és a költség nem annyira kritikus, mint egy magán légitársaságnál, ahol azért profitot kéne elérni.