A benulas es a gorcsok beultetesi hibat jelentenek. A duzzanat kilokodest, mint ahogy a szenzorok koruli neuron elhalas is. Ez utobbi halalos is lehet, de gondolom ha volt is ilyen, akkor valoszinuleg nem vartak meg a veget, hanem meg elotte kinyirtak a kiserleti majmot. Szoval a kerdeses az, hogy ha pontosan ultetnek be minden szenzort, akkor:
- van-e esely a kilokodesre es mekkora (+mi teszi erre hajlamossa az embereket)
- a rendszer csak olvasni vagy esetleg irni is kepes a neuralis jeleket (tehat csak kivenni tudnak jeleket vagy bejuttatni is)
A technikanak egyebkent van kvazi jo oldala is, pl. lebenult emberek eseten lehetoseget teremthet a hibas neuralis kapcsolat kijavitasara vagy irni kepes rendszer eseten pl. vakok szamara vissza lehetne vele adni a latast.
A kevesbe jo oldala az amikor katonai celra hasznaljak, pl. dronok vezerlesere is tokeletesen alkalmas es a gondolat mindig gyorsabb mint a fizikai reakcio, tehat ez eleg nagy mertekben felgyorsitana a katonak reakcioidejet. (meg akar az agyuk es a fizikai izmaik kozott is)
A rosszabb oldala az kb. a kozvelenul az agyba sugarzott reklam esete. Mint egy olyan popup amit nem lehet bezarni vagy a geppel egyutt otthagyni, mert mindig a felhasznalo elott van es nem a user dont arrol, hogy mit lat es hall. Ez a beultetett hallokeszulekeknel mar most is megoldhato, de eddig egy ceg sem kiserletezett ilyen reklam alapu finanszirozast hasznalo beultetett hallokeszulekkel. (alahuznam a MEG szot)
Informatika és tudomány
