Alapvetoen ket formaban lehet fizetni valakit, ido alapjan vagy teljesitmeny alapjan. Az ido alapu azert volt mindig is elonyos, mert a munkas szamara elore kalkulalhato a bevetel, mig a munkaltato szamara a kiadas. Az, hogy ezen kifizett ido alatt mennyit tud dolgozni az illeto mar a termelekenyseg kerdese. Tehat ha mondjuk heti 8 orat sporol az MI, akkor vagy lecsokkentheto 4 naposra a munkahet vagy 8 oraval tobb munkat tud elvegezni a munkavallalo. A 4 napos munkahet ertelemszeruen 20%-al kevesebbet er, a 8 oraval tobb munka pedig azonos munkamennyiseg mellett 20%-al kevesebb alkalmazottat igenyel.
Aztan ott van a teljesitmeny alapu berezes, ahol ha van munka, akkor van bevetel a dolgozonak, ha nincs, akkor nincs. Ez a munkaltatonak anyagilag elonyos, hiszen csak azert fizet amit igenybe is vesz, de nehezen kalkulalhatova teszi a munkaero alkalmazasat, hiszen a nem fizetett idoszak alatt a dolgozo elmehet mashova dolgozni es amikor szukseg van ra, akkor nem all rendelkezesre.
Van a fenti megoldasoknak egy harmadik formaja, amikor fix osszegert kell egy valtozo mennyisegu munkat elvegezni, tehat ha kevesebb a munka, akkor az allasi idot is fizeti a ceg, de ha tobb, akkor a tulorat sem. Ez utobbi jellemzo sok tech cegre es a megoldas kombinalja a fix munkaido es a fix teljesitmeny ber rendszeret. Sok orszagban a fizetetlen turorak miatt ez illegalis lehet.
Egyebkent varhatoan az MI hasznalattal megsporolt munkaidot a munkaltatok vagy a tobb munka azonos szamu alkalmazottal valo elvegezesere fogjak hasznalni vagy csokkentik az elo munkaero mennyiseget, amig ujfent kitoltik a munkaidot a feladatok. Tehat az MI-tol vagy kevesebb embernek lesz munkaja vagy csak tobb munkat kapnak az emberek. A cegeknek anyagi nyereseg, a munkavallaloknak csak tovabbi extra feladat, hogy most mar az MI-kkel is foglalkozniuk kell. (mivel a megnovekedett munkamennyiseg miatt MI nelkul nem tudja idoben elvegezni a munkat, tehat kvazi kotelezove valik)
Informatika és tudomány
