Az "erőszakos" játék gyakorlatilag egy máshogy/jobban kinéző Pacman, Shoot'em up, stb. játék. A menedzselős játékokat kivéve gyakorlatilag minden játékban valamit el kell tüntetni a képernyőről, ami vagy virtuális megölést jelent vagy lényegében egyenrangú azzal.
Hogy miért van szükség az erőszakos játékokra, arra az egyik magyarázat az, hogy mert amit meg tudunk csinálni, azt megcsináljuk... max nem lesz jó vége.
A másik magyarázat, hogy az ember alapvetően erőszakos, és ez is egyfajta levezetése ennek, mint a háborúk (elvileg) helyett az olimpia vagy az európa-/világbajnokság.
Én az erőszakos játékokra se tudok másképp tekinteni, mint egy grafikailag jobb és fejlettebb, sokadik generációs Pacman-re. Lehet, hogy azért, mert gyakorlatilag együtt nőttem fel a játékokkal, viszont most is vannak egyszerű játékok, pl. a Candy Crush Saga, ahol meg édességet kell elpusztítani. Csak nem egy platform és egy golyó segítségével szétütni vagy valamivel szétlőni, hanem az egyező típusú édességek megsemmisítik egymást. Megsemmisítik, mert robbannak. Csak nincs vér, mert a cukorka nem vérzik. A legtöbb játékban pusztítunk, nem építünk... és az utóbbi 15 évben egyre kevesebbet kell a játékokban gondolkodni sajnos.
Én jobban szeretek építeni, ezért a menedzselős játékok közelebb állnak hozzám. Vagy bármi, amiben nem a valami eltüntetésén van a hangsúly. Ezért van az, hogy az RPG-t szeretem, ennek ellenére nem kedvenceim a Diablo-szerű hack&slash "action RPG"-nek nevezett játékok. Unalmas egyfolytában szörnyeket csépelni.
Aki az FPS-ekbe, GTA-ba, Mortal Kombatba, Postalba, akár Carmageddonba többet lát bele, mint egy "átcsomagolt Pacman", azzal valami gond van (legalábbis nem kompatibilis a ma kialakult "nyugati" társadalommal, biztos létezett valaha olyan kultúra, ahol az normális volt). A játék maximum kihozza belőle vagy elősegíti ennek a problémának a térnyerését. A probléma pedig nem feltétlenül csak genetikai eredetű, hanem a hajlam és a környezet együtt hozza ki belőle. Szerintem.