A már lent említetteken kívül nálunk az úgynevezett cancel culture irodalmi műveket, történelmi tényeket, személyeket dob süllyesztőbe vagy másít meg úgy, mintha mindig olyan lett volna.
Politikai vonalon is évről-évre alakítják az elérhetőséget. A millióból pl. Vona Gábor régebbi szókimondó videói, cikkei, azok elemzései is eltűntek. Csak itt-ott maradt valami. Zsidó személyek, politikusok mondanak valami kényeset, törlik ezerrel, egy idő után már algoritmus felismeri a feltöltést és ki sem kerül.
Háborús események, pl. a Gázai-övezet tényei, rögzítései törlődnek, ha palesztin oldalt segítő, valóban bizonyító erejűek, ha hülyeség, maradhat, hiába "zsidózó" például.
A nagy platformok így működnek, aztán hogy a net zegzugában valahol mégis fellelhető az nem érdekes, mert a tömegbefolyás számít.
Toroczkai nevét is tilos leírni a Facebookon. Ezzel a Facebook beleavatkozik a választásokba. És, van jogi következménye? Nincs.
Az amerikai nagykövet (talán pontosabban provokátor gyarmattartó) és egyéb befolyásos nyugati megmondóember influenszereket hív vacsorára, mert az a 4. hatalmi ág legfrissebb hadosztálya.
Ha lenne magyar kormány, mit tehetne ezek ellen? Szinte semmit.