A TOPS a CPU-k eseten regen a muveleti sebesseget jelentette, tehat a vegrehajhato utasitasok szamat, fuggetlenul a tenyleges adatmennyisegtol. Tehat egy 1 bites bit clear is 1 utasitas volt es egy lebegopontos osztas is. Ez a szam igazabol a logikai pipeline-ok sebessegenek meresere idealis. (ha/akkor/egyebkent logika eseten)
Egy GPU-nak van TFLOPS, TIOPS es TOPS meroszama is, de a parhuzamositasok altal okozott osszevonasok miatt ez nem linearis. Pl. a texturazo egysegek tobbnyire 2x2-es csempeket hasznalnak, ami 4 pixel alatti haromszogek eseten akar 25%-os gyakorlati teljesitmenyt is jelenthet.
A TOPS most azert kerult be ujra a koztudatba, mert a legtobb neuralis halozat egesz szamos muveleteket hasznal, mert a modern neuralis halozatok a sebesseg miatt lebego pont helyett egeszekben (neha akar 4 bites egeszekben -3...+3 vagy 0..7 tartomannyal) taroljak a sulyokat, amik regen egy 64 vagy akar 128 bites lebegopontos adattipusban voltak. Ilyenkor az integer sebesseg szamit, amit tobbnyire TOPS-ban mertek a 70-es evek ota amikor az integralt integer ALU-k elterjedtek. (valojaban TIOPS es TLOPS lenne a helyes)
Informatika és tudomány
