Megnéztem a Skywalker korát. Minden percét imádtam. A tökéletes színészi játékot, a kreativitást,
a légkörben csendesen pihenő halálcsillagrombolón való futkározást, a felbukkanó kopogó szellemeket,
a JJ kisebbik adoptált lánya által végzett vágást, a vak felesége fényképezését, a 15 másodperces, random lekevert muzsikákat,
a szívet melengető Szezám utcát megszégyenítő örömtáncot a végén, és természetesen a főgonoszt, Thor-t.
Ne menjünk el a mély párbeszédek, felvett nevek és magas ívű történetmesélés mellett se. C3PO áldozata,
a sivatagi közös űrhajóreptettés, szellemes x-wing reptetés és repülő rakétázós rohamoszagosok. Mesteri. Ja és a csók! Már alig vártam.
Mondjuk a végén mikor B feléleszti R-t, majd belehal, azt hittem ott fogok ülni még 1 órát amig az a kettő meg nem unja egymás keltegetését.
Most már azt is tudjuk, hogy két fénykard jobban vezeti az áramot mint egy.
Jó volt a paródia, ügyes ez a David Lynch. Mikor jön az Ep9?