Naigen. Unokatesómék befogadtak valami hatalmas macskát, de egy vadállat volt. Többé-kevésbő velük is.
Aztán a macska keresztapámékhoz került. Továbbra is bolond volt, de sokkal szelídebb lett. Keresztapámnak a dajkálást is "engedélyezte", meg engem sem akart szétszedni csak azért, mert kb 30 centire elhaladtam előtte.
Érdekes lehetett volna tudni, hogy a befogadás előtt min ment át.