Amire te gondolsz azt már megcsinálták, méghozzá a disney a ptex-el. Pont a leírt okok miatt, elkerülni az uv-zást. Elõtte minden facehez külön textúrát használtak, de az túl sok I/O volt, és inkább kitaláltak egy speciális formátumot. Ezzel anno az volt a probléma, hogy nem volt hozzá festõprogram (már nyilván van), és így erre is írtak egy sajátot...
Az elv maga szép és jó, viszont van vele egyetlen probléma a textúrafilterezés. Mikor egy surface point shadingjét számolod, és lekérsz egy textúrát nem csak egyszerûen egy értéket kiolvasol a textúrából (lehet, de az ronda), hanem filterezed a textúrát. Különbözõ értékektõl függõen (dPdx, dPdy - a felületi pont deriváltja a screen koordináták szerint), különbözõ méretû és formájú területen kérdezel le elszórva x pontot (1-32 stb...), és az ott található textúra értékeket átlagolod. Ezzel kombinálva van az, hogy messze lévõ tárgyaknál, vagy az olyanoknál, amik majd merõlegesek a kamerára más mip szintekrõl is kérdezel le (nyersen hangzik, és nem pontosan ez történik, de ez jó áttekintés). A különbözõ mip szintek pedig nem mások mint a textúrának a kisebb méretû verziói a memóriában (ennek elõnye a kevesebb zizi, illetve nem biztos, hogy a maximális felbontású verziót is be kell tölteni, ez iszonyú sokat tud I/O-ban számítani).
Ezeknek a technikáknak a PTEX-el is együtt kell mûködnie, viszont amikor a filterezés sugara túllóg egy adott háromszögen (vagy négyszögen - elsõnek csak négyszögeket támogatott a ptex), akkor a szomszédos primitívrõl is kell textúra adatokat kérdezni, különben tele lesz artifactokkal az egész rendered (vagy nagyon zizis lesz). Ez feltételezi azt, hogy van relációs adat a különbözõ primitívek között (ki-kivel oszt meg egy edge-t), ezt ki kell menteni, le kell kezelni, kevés memóriával eltárolni és gyorsan kezelni. Ha meg subdiveled a mesh-t render time (ami kbra teljesen alap dolog manapság), akkor pedig valahogy úgy okosan letárolni ezt a relációs adatbázist, hogy még mindig gyorsan elérd, de mûködjön rendesen (a menet közben létrejött háromszögeket v négyszögeket megfelelelteni az eredeti mesh-en lévõknek és az alapján kezelni a textúra filterezést).
Röviden ilyen problémákkal nézel szembe ha per face akarsz textúrázni. PTEX-ben ezek többnyire meg vannak oldva, és jól mûködnek. (nyílt forráskódú, bele lehet nézni)
Informatika és tudomány
