A világ kormányainak vissza kell szorítaniuk a drogfogyasztáshoz kapcsolódó helyi bûncselekményeket és szigorúan kell ellenõrizniük a szintetikus kábítószerek elõállításához használt vegyi anyagok forgalmazását - derül ki az ENSZ kábítószer-ellenõrzõ szervének (INCB) 2003-as jelentésébõl.
A kábítószergyártáshoz használt vegyi anyagok forgalmának szigorú ellenõrzésére és a drogfogyasztással kapcsolatos helyi bûnözés visszaszorítására szólította fel 2003-as jelentésében a világ kormányait az ENSZ kábítószer-ellenõrzõ szerve, az INCB (International Narcotics Controll Board). A szervezet idén kiemelten vizsgálta a kábítószerekkel való visszaélés és az erõszakos bûncselekmények kapcsolatát és megállapította, hogy a kormányoknak a nemzetközi drogkereskedelem mellett nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a kábítószerekkel kapcsolatos helyi, kisközösségi bûnözés visszaszorítására is, mert ezek komoly hatással vannak a lakosság életszínvonalára és biztonságérzetére.
Nincs közvetlen összefüggés a drogozás és az erõszakos bûncselekmények között
A jelentés szerint félrevezetõ lenne azt állítani, hogy ok-okozati összefüggés van az erõszak és a kábítószerfogyasztás között annak ellenére, hogy néhány drogfüggõ valóban erõszakos bûncselekményekre vetemedik, hogy beszerezze napi kábítószeradagját és egyes drogfajták erõszakos cselekedeteket válthatnak ki használóikból. A kábítószerfogyasztáshoz általában kisstílû, erõszakmentes bûncselekmények kapcsolódnak.
Könnyen áldozattá válnak a drogfogyasztók
A kábítószerfogyasztók gyakran a terjesztõk - és nem egyszer a bûnüldözõ szervek - áldozataivá válnak, mert gyakran fordulnak meg olyan környezetben, ahol a drogterjesztés miatt szinte megszokottak az erõszakos bûncselekmények. A drogfogyasztó nõk jobban ki vannak téve a szexuális erõszak veszélyének. Az ENSZ szervezete felszólította a kormányokat, hogy olyan kábítószer-ellenes politikát folytassanak, amely egyszerre épül a megelõzésre, a szociális és gazdasági intézkedésekre valamint a bûnüldözésre.
Ellenõrizni kell a vegyi anyagok forgalmazását
Az INCB szerint oda kell figyelni arra, hogy a tûcsere-programok, drogbelövõ állomások és más ártalomcsökkentõ programok ne serkentsék a drogfogyasztást. Miközben az ópiát-termelés növekszik, számos országban hiány van legális, gyógyászati célra használt kábítószerekbõl, elsõsorban morfiumból. Az INCB szerint ennek az az oka, hogy az egészségügy pénzhiánnyal küzd és a szigorú szabályozás miatt nehéz hozzájutni a szerekhez, amelyekhez egyébként negatív megítélés is kapcsolódik. A szervezet azt szeretné elérni, hogy szigorúan ellenõrizzék a szintetikus kábítószerek gyártásához használt vegyi anyagok forgalmazását, mert a szintetikus drogok a megfelelõ anyagok és laboratórium birtokában bárhol könnyen és nagy mennyisében gyárthatók. Egy kilogramm szintetikus kábítószer eladásának profitjából (a haszon 3-4000 százalékos!) már felszerelhetõ egy laboratórium.
Európában készül a legtöbb amfetaminszármazék
Továbbra is Európában gyártják a legtöbb amfetamin alapú stimulánst. Ázsiával és a latin-amerikai országokkal szemben, ahol a stimulánsok helyi fogyasztásra készülnek, az Európában gyártott és fõként Hollandián át terjesztett speed és ecstasy a világ minden tájára eljut. Az afganisztáni ópiumtermelés rekordszintû növekedése a közeljövõben Kelet-Európában növelni fogja a heroinfogyasztást és megfordíthatja a csökkenõ nyugat-európai tendenciát. Észak-Amerika után továbbra is Európa a kokain fõ felvevõpiaca. A balti államok és Oroszország intravénás kábítószer-használói között ijesztõen sok a HIV-fertõzött. A szervezet aggódik amiatt, hogy néhány nyugat-európai állam könnyûdrogokkal kapcsolatos megengedõ politikája alááshatja a globális drogellenes harc sikerét. A kontinensen a kannabisz a legelterjedtebb kábítószer.
Élelmiszer helyett marihuánát termelnek a szudáni földmûvesek
Afrikában marihuánából termelnek és fogyasztanak a legtöbbet, az európai kannabisz 60-70 százaléka Marokkóból származik. Jelzésértékû, hogy néhány országban élelmiszerhiányt okozott, hogy a földmûvesek a haszonnövények helyett a jövedelmezõbb kannabisztermesztésre tértek át. Az amfetaminfogyasztás Afrika déli, keleti és nyugati részére jellemzõ, kokaint a legtöbben a nagy csempészútvonalak mentén (Angolában, Nigériában, a Dél-afrikai Köztársaságban) és a nagyvárosokban használnak. Az olyan háborús övezetekben, mint a Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart vagy Líbia, a lázadók és bûnözõ csoportok kábítószerkereskedelembõl fedezik a fegyverkezés költségeit.
Egyesült Államok: sok a gyógyszeres eset
Az Egyesült Államok és Mexikó együttmûködésének köszönhetõen számos nagybani kábítószerterjesztõt sikerült letartóztatni. Az országba egyre tisztább heroint csempésznek, a belélegzéssel történõ fogyasztás miatt ez növelheti a heroinfogyasztást a középosztálybeli amerikaiak körében. Az on-line gyógyszertárak térhódítása miatt egyre nõ a receptre kapható gyógyszerekkel való visszaélés: 1995 és 2002 között 163 százalékkal nõtt azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél orvosi beavatkozásra volt szükség valamilyen nyugtató vagy fájdalomcsillapító túlfogyasztása miatt. Közép-Amerikában és a karibi térségben a drogkereskedelem és az ehhez kapcsolódó bûnözés olyan mértéket ölt, hogy az már a gazdasági, politikai és társadalmi fejlõdést is hátráltatja.
Dél-Amerika: gazdasági alternatíva kell a drogtermelés helyett
A kábítószerek elleni harcot nehezíti, hogy sok helyen az embereknek megélhetési forrást jelent a drogtermelés, különösen kokacserje-ültetvényeken dolgozó bolíviai, kolumbiai és perui földmûvesek körében. Az ENSZ már kidolgozott olyan terveket, amelyek alternatívát kínálnak a helyieknek a kokatermesztéssel szemben, ezek sikere azonban attól függ, mennyire lehetnek tartósak.
Ázsia egészében csökkent, Afganisztában viszont rekordot döntött az ópiumtermelés
Ázsia országaiban a kormányzati erõfeszítéseknek köszönhetõen jelentõsen csökkent az ópiumtermelés, a metamfetamin (speed) szállítmányok több mint kétharmadát azonban Kelet-és Délkelet-Ázsibában foglalják le. Japánban, Thaiföldön és Koreában a metamfetamin, Kínában a heroin a legelterjedtebb drog. A jelentés külön kiemeli Afganisztánt, ahol az elmúlt két évben rekordokat döntött az ópiumtermelés, sõt, a termelõk kétharmada egy felmérés szerint növelni szeretné a kibocsátást a jövõben. Az afganisztáni és pakisztáni ópiátszármazékok az Irán-Törökország útvonalon kívül ma már Közép-Ázsián és Oroszországon keresztül is bejutnak Európába. Az INCB elmarasztalta Türkmenisztánt, mert a hatóságok nem vettek részt a helyi kábítószerellenes kezdeményezésben, ami a kábítószer-gyártáshoz (jelen esetben a heroin készítéséhez) használt vegyi anyagok szigorú ellenõrzését jelenti. A dél-ázsiai országok hatóságai szerint a helyi terroristacsoportok legfõbb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem.
Ausztráliában a marihuána a legelterjedtebb szer, folyamatosan nõ az amfetamin és kokainfogyasztás, az erélyes hatósági fellépésnek köszönhetõen viszont egyre nehezebb heroinhoz jutni.