Az akné a bõr gyulladásos megbetegedése, amelyet a faggyúmirigyek kivezetõ nyílásainak, a pórusoknak az eltömõdése következtében kialakuló bõrelváltozások jellemeznek. A faggyúmirigyek nem egyenletesen helyezkednek el bõrünkben: legtöbb az arcon, a hallójáratban, a mellkason, a háton és a karok külsõ felszínén. Az akné kialakulásakor ismeretlen okok miatt a pórusok belsõ falának sejtjei túl gyorsan válnak le és összetapadnak. Az elhalt hámrétegsejtek a faggyúval összekeveredve, mint egy dugó eltömik a faggyúmirigy kivezetõ nyílását, ami a pórus kidudorodását okozza (ezt nevezzük zárt vagy fehér komedónak), ha ez a megnagyobbodott szõrtüszõ megnyílik, akkor fekete színûnek látszik, ez az ún. nyitott vagy fekete komedó. A zsiradék és a sejtek keveréke arra kényszeríti a rendes körülmények között a bõr felszínén élõ Propionibacterium acnes-nak nevezett baktériumokat, hogy az eltömõdött tüszõben szaporodjanak. Ezek a baktériumok olyan kémiai anyagokat és enzimeket termelnek, amelyek gyulladást okozhatnak, és pusztulának nevezett kis, gyulladásos területeket hoznak létre. A gyulladást jellemzõ tünetek: duzzanat, vörösség, melegség és fájdalom. Egy idõ után az eltömõdött tüszõ szétreped és mindent a környezõ bõrbe ürít - faggyút, elhalt hámsejteket és baktériumokat. Bár az akné nem jelent komoly fenyegetést az egészségre, súlyos formája maradandó hegek kialakulásához vezethet. A problémás területek nyomkodása, piszkálása és a bõr durva dörzsölése rontja a tüneteket.
Az akné a pubertással kezdõdik és általában néhány év múlva magától gyógyul, a felnõttkorra csak súlyos esetekben marad meg. Valamilyen súlyosságú akné négy tinédzser közül háromnál elõfordul. Oka a kamaszkori emelkedõ hormonszint: az androgén hormonok hatására megnövekvõ faggyútermelés. Az akné kialakulásának hajlama öröklõdhet is. Vannak más tényezõk is, amelyek növelik az akné megjelenésének lehetõségét: terhesség, fogamzásgátló tabletták szedése, szélsõséges idõjárási viszonyok, stressz; napfény-, kozmetikumallergia; endokrin zavarok, egyes daganatok, bizonyos gyógyszerek használata (pl. lítium, kortizon, tesztoszteron, ösztrogén stb.).
Az aknét általában két típusba sorolják: e szerint megkülönböztetünk papulo-pusztuláris és noduláris aknét. A leggyakoribb típus a papulo-pusztuláris akné, amelyik komedók és pusztulák kombinációja. Ez a típus tehát gyulladásos és nem gyulladásos elváltozásokat is mutat. A noduláris akné sokkal súlyosabb: erre a típusra csomók megjelenése jellemzõ, amelyek igen fájdalmasak lehetnek. Ritka, de igen súlyos gyulladásos formát acne conglobatanak nevezzük, amelyet a gyulladás mellett bakteriális fertõzõdés jellemez. Ez az akné típus elsõsorban a háton, a faron és a mellkason alakul ki.