Másik eset, mentem haza a szüleimhez kocsival, és az út mellett egyszercsak megállt az autó. Aki ismeri a Solt - Kecskemét utat, az tudja, hogy sok-sok kilométer egyenes, semmi kanyar. Na, itt sikerült félúton megállnom. Pár telefon után kiderítettem az Autóklub telefonszámát, egy óra alatt értek a helyszínre. Persze tök sötét volt, így ott álltam az út mellett addig vészvillogóval. Közben szóltam anyáméknak (100 km), hogy jöjjenek már értem, hátha nem tudok hazamenni, és ott kell hagyni a Samarát. Megjött a szerelõ, 60 éves, másik rendszerben nevelkedett szaki, a keleti autók Guruja, õ aztán saját bevallása szerint profin ért a Samarához. Egybõl rájött, hogy a kocsi nem kap benzint, ergo tönkrement az AC-pumpa. Semmi gond, van nála éppen kettõ is, majd berakja (bolti ára amúgy olyan 2000 Ft). Na, persze mindkettõ rossz volt, de mire ezt kiderítette, addigra elcseszte a karburátorban a tûszelepet. Végül alig másfél óra alatt sikerült megbuherálni az AC-pumpát, de addigra a karburátor adta meg magát, hála a gondos közremûködésének. Na, akkor bevontat Kecskemétre, ott a telephelyen a kollégájával majd mnegcsinálják. Mivel 30 km-re voltunk Kecskeméttõl, és addig egyfolytában indítózgattuk a kocsit közben meg vészvillogtam, hátha most jó lesz, szépen lemerült az akksi. Semmi gond, miután megcsinálták a tûszelepet, mondták, hogy töltsem ki a belépési papírokat, és addig járassam a motort, az majd feltölti az akksit. OK. Végeztünk a papírokkal, a kocsi mellett/ alatt egy méretes tócsa. Hoppá, tényleg, nem megy a hûtõventillátorom, de hát télen ez nem zavart eddig. Na, remek, elfolyt a hûtõviz. Megvártuk, míg kicsit lehûlik, 3 liter csapvíz bele, és már mehetek is. Mindezt alig 5 óra alatt. Na de sebaj, az autó megy, hazagurulok, éjfélre otthon is leszek, másnap meg az akksit feltöltöm, a hûtõvizet meg lecserélteltem. Azért még 8 km-re otthontól lerobbant anyámék kocsija, így a végén én vontattam haza õket. A 250 km-t sikerült alig 9 óra alatt megtennem.
Informatika és tudomány
