A Parlagfûmentes Magyarországért Egyesület szeptember közepén négy, véletlenszerûen kiválasztott, a fõvároshoz közeli település terepi felmérését végezte el, hogy hamisítatlan képet kapjon az idei parlagfûhelyzetrõl. A Fejér-megyei Iváncsán, valamint a Pest-megyei Péterin, Szigetszentmártonban és Ürömön minden 1000 tõnél nagyobb állományú parlagfûfolt dukumentálásra került. A vizsgálat eredménye kimutatta, hogy jelenleg az országban a mentesítés belterületen hiányos, külterületen gyakorlatilag nulla.
Az eredmények táblázatát itt technikai okokból nem közölhetjük, de azt az érdeklõdõknek szívesen elküdjük. Címünk: [email protected]
A táblázatból kivehetõ, hogy a mezõgazdasággal alig rendelkezõ, lakóparkszatellit Üröm kivételével az allergén pollen szinte teljes egészében külterületrõl származik. Ürömön a külvilágtól hermetikusan elzárt villanegyedek között viszonylag sok elhanyagolt, parlagfüves útszéllel, építkezéssel találkoztunk, ami pénzhiánnyal aligha magyarázható. Egyedül e településen játszik jelentõsebb szerepet a fertõzött legelõk aránya, ugyanis az itt tartott lovak igen kényesek, kerülik a számukra mérgezõ gyomot, így az felszaporodik.
Szigetszentmárton és Iváncsa utcái példásan gondozottak, de amint bármely irányban letérünk az aszfaltról azonnal napraforgótábláknak csúfolt 2 méteres parlagfûfalakba ütközünk. Ezek kiterjedése elérheti a 20 30 hektárt is, így az ott lakó allergiások ház körüli szorgalma ellenére maximális dózisban részesülnek. Ritkán látni egy-egy gyommentes táblát is, ami jelzi, hogy a napraforgó növényvédelme sem megoldhatatlan ördöngõsség, csak szakértelem kell hozzá. A gazdák az elõírásoknak és Fazekas miniszter úr tarlóellenõrzési blöffjének fittyet hányva a gabonatarlók hántását is késõ õszre halasztják, ami átlagosan a harmadával megdobja a pollenértékeket. Itt jegyezzük meg, hogy talán egyedül a belvíz által sújtott területek voltak mentesek az allergén gyomtól, amelyek ürügyén a szerencsétlen nyár eleji miniszteri moratórium született. Egyébként ez volt az új kormány eddigi egyetlen megnyilvánulása a témában, ami választói ötödének arculcsapásaként is felfogható.
A pálmát a homokos talajú, elhagyott kísértetnyaralókkal körbevett Péteri vitte el, ahol a lakosok több száz hektáron kizárólag parlagfüvet termelnek páratlan eredménnyel. A végeláthatatlan, háborgó parlagfûtenger közepén fekvõ gondozott szõlõben találkoztunk egy bácsival, aki 70 éves korában lett allergiás és azóta könnyezõ szemmel szüreteli a fürtöket.
A parlagfüves területek bemérésével megbízott Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján megtalálható, az egyes települések parlagfû-veszélyeztetettségét mutató térkép szerint mind a négy település a legkevésbé fertõzött kategóriába került, ami felveti a kérdést, hogy illetékesek mennyire nyitott szemmel jártak ezeken a földeken? A térkép további pikantériája, hogy azt egy népszerû ingatlanos honlap is átvette a költözõ allergiások otthonválasztásának megkönnyítése céljából. Három településen a hatóságok tavaly egyáltalán nem látták szükségességét a közérdekû védekezés elrendelésének, míg Ürömön 1-2 ilyen eset történt. Belterületen egyébként a települések jegyzõjének, míg külterületen az illetékes Növény- és Talajvédelmi Szolgálatnak kell betartatnia a földtulajdonosokkal a parlagfûmentességre vonatkozó elõírásokat, méghozzá július 1.-étõl a fagyokig.
Az egyesülethez érkezett lakossági bejelentések alapján tudjuk, hogy szinte az egész ország területén hasonlóan siralmas a helyzet. A földhivatalok által bemért és az ún. parlagfûszerverre felvitt parlagfûfoltok rendszerint nyomtalanul eltûnnek a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal bugyraiban, onnan semmiféle visszajelzés nem érkezik, csak a hetek-hónapok utáni ismételt bejárás tanúsítja az adattovábbítás meddõségét. A növényvédelem által becsült 700000 hektár erõsen fertõzött földbõl évente 1% körüli értéket mentesítenek országos szinten.
Az egyesület térképezésének folyományaként könnyen kiszámolható, hogy 190-250 millió ft-ból megoldható Magyarország teljes területének parcellaszintû felmérése és utóellenõrzése. Ez kb. 50-100 m autópálya ára, de mindenesetre jóval kevesebb annál, mint amit az ország lakossága évente allergiakezelésre költ. A felmérésre és az eljárásokra 150 körüli szezonális munkaerõt kell alkalmazni, ami a befolyó bírságokból bõven finanszírozható. Jelenleg Magyarországon egyetlen ember sem foglalkozik kizárólagosan ezzel a kétmillió lakost érintõ ökológiai katasztrófával!