Én is hallgatgattam, annyira nem rossz azért szerintem de tény, hogy többre számítottam. Az elsõ 4 szám egészen bejön, még a Leave Out All The Rest-et is beleértve, pedig ez már kicsit túl poppos :) A Shadow Of The Day sem rossz, csak nincs benne igazi refrén, igazi kitörés, ezért nem tetszett különösebben a My December sem. (és ezt hiányolom a legtöbb számból ezen az albumon). A What I've Done az bejön rendesen, ezt már régebben is mondtam, igazi LP számnak mondható. A Hands Held High jön be eddig talán a legkevésbé. Míg a legtöbb számban Mike egyáltalán nem rappel (asszem összesen 2 rapje van az egész albumon), addig ezt a számot végigrappeli szinte, ami kicsit sok, és a rap önmagában nekem nem jön be, kell mellé az ütõs refrén stb. No More Sorrow - ez viszont egy egészen jól hangzó szám, a legjobbak között van, nagyon tetszik. Valentines Day - 3 percnél alig hosszabb a szám és ebbõl 2 perc 20 másodpercig My December beütés, és utána szólal meg elõször valami refrénszerûség, ami végülis nem rossz, csak egy kicsit kevés. In Beetween - nem rossz annyira csak My December beütésû ami nem jön be különösebben, mint már említettem. In Pieces - egészen jó szám, nagyon tetszik a dallama, kicsit lágy de 1-2 ilyen lágy szám el is fért volna az albumon csak túl sok van belõle, amire az utolsó szám is jó példa.
Igazából kifejezetten rossznak egyik számot sem mondanám, csak nem ilyennek ismertem meg a Linkin Park-ot, egy pár számot leszámítva egészen más, mint az eddigi stílus. A Meteora-ban is elfért egy viszonylag lágy szám (Breaking the Habit - nagyon jó dallama van) és egy egy amolyan nem is tudom milyen szám (Session), viszont a többiben mind ott volt az ütõs refrén. A Hybrid Theory meg annyira jó volt, hogy még egy ökördökõs szám is elfért mellette (Cure for the Itch) és ezzel együtt is talán a legjobb zenei album, amit valaha hallottam. Valaki meg írta, hogy a dalszöveg a lényeg a zene meg nem számít (vagy vmi hasonlót), ez azért eléggé nagy hülyeség. Én amikor a Hybrid Theory-t megismertem olyan 6-7 évvel ezelõtt, közel semmit nem értettem a számokból és mégis imádtam. CSAK és kizárólag a hangzása miatt. Ha vmi irdatlan nagy f@szságot énekeltek volna ugyanezzel a dallammal, akkor is ugyanúgy szerettem volna. Most már értem a dalszöveg nagy részét és ezekkel meg is vagyok elégedve, de mindig a zene, a hangzás az elsõdleges, bárki mondhat bármit. A Papercut-ban pl olyan gyors rappek vannak hogy a mai napig alig értek belõle valamit, mégis az egyik kedvenc számom. Összefoglalva annyira nem rossz ez az M2M, de sokkal jobb is lehetett volna, és tudtak is volna jobbat mert van benne olyan szám, ami tényleg nagyon jó. Remélem olyan 2010-ben, ha majd kijön az ezutáni album, inkább a régi sítlushoz térnek vissza.