Északkelet-Magyarországon nyílt titok, hogy arrafelé az országos gyakoriságot jóval meghaladó számban születnek beteg gyermekek. A legtöbb újszülött az úgynevezett középsúlyos értelmi fogyatékos kategóriába esik – értük kétszeres pénz jár az államtól. A bûnüldözés nem mutat föl eredményt.
Borsodban, Abaújban, Zemplénben, Szabolcsban az illetékes szolgálatok, hivatalok immár riasztó gyakorisággal szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a kisbaba középsúlyos értelmi fogyatékos. A szülõk persze nagyon sajnálkoznak, de pontosan tudják, hogy ilyenkor kétszeres összegû családi pótlék jár a gyermek után.
Elgondolkoztató, vajon miért éppen ezen a tájon születik feltûnõen sok kisbaba „betegen”. A viszonyokat közelrõl ismerõk állítják: nem az amúgy valóban elkeserítõ mértékû nyomor az ok, legalábbis nem közvetlenül.
A mind hangosabban suttogott pletyka szerint a babák nagy többségérõl gyanítható: nem született fogyatékosnak! Bizonyos körökben meghökkentõen alapos tapasztalatokra tettek szert az újszülöttek oxigénhiányos állapotba juttatásában. A szakszerû kifejezés azt a sötét gyakorlatot takarja, hogy az újszülött fejére nejlonzacskót húznak – nem sokáig, éppen csak addig, hogy megfeleljen a dupla állami támogatásra jogosító betegségi szimptómáknak.
A szülõknek ugyanis nem céljuk, hogy gyermekük nagyon károsodjék, tehát például ne válhasson idõvel szobatisztává, vagy ne adj’ isten meghaljon. A cél a dupla támogatás.
A másik elterjedt módszer, hogy a kismamák a saját hasukban igyekeznek ütést mérni a magzat koponyájára, ami „szerencsés esetben” szintén elõidézi a fogyatékosságot.
A Gondola úgy értesült, hogy például a nõgyógyászatokon, szülészeteken is „tanítják” egymást azok a kismamák, akik ebbe a „szubkultúrába” tartoznak, illetve akiket a kétszeres pénz esélye vonz.
Bûnüldözõ szervek hónapok óta tudnak a dolgokról, sõt a Gondola információi szerint nyomoznak is – az eredményrõl azonban hallgatnak.