Lezuhant a japán űrsikló

Eleinte minden simán ment, a japán deltaszárnyú űrsikló megközelítette a hangsebességet, azonban pillanatokkal később bukfencezve a földbe csapódott - csupán egy roncshalmaz maradt, ami újabb visszalépést jelent a japán űrprogram számára.

Az űrsikló, mely egy kicsinyített, ember nélküli prototípus volt, Svédország északi része felett egy sztratoszférikus ballonról indult próbaútjára, közel 21 kilométeres magasságból. Miután a ballon eleresztette, 5 perces zuhanása során 0,8 Mach sebességet ért el. A Japán Nemzeti Űrfejlesztési Ügynökség tudósai a nagysebességű gyorsulási és az aerodinamikai adatokat követték figyelemmel. Azonban ahogy az űrsikló száguldott a föld felé a három ejtőernyőből kettő nem nyílt ki rendesen, a gép pedig menthetetlenül lezuhant, letörve bal szárnyát és orrkúpját.


"Tudományos szemszögből sikeres volt a repülés, mivel begyűjtöttünk minden adatot, amit szerettünk volna" - nyilatkozott az űrügynökség szóvivője Hiroaki Sato. "Azonban a landolás miatt nem biztos, hogy folytathatjuk a próbarepüléseket."

További két próbarepülés volt betervezve Svédországban, mindkettő nagyobb sebességű, mint a mostani balszerencsés teszt. Japán űrsiklója nem támaszt konkurenciát a NASA gépeinek, bár sikertelenségek terén az idei évben kezdik utolérni egymást. Amellett hogy a japán űrjármű sokkal kisebb és nem hordoz legénységet, a Hope-X projektnek elnevezett prototípus program nemrég anyagi gondok miatt egyre inkább kezdett háttérbe szorulni.


A 3.8 méter hosszú siklót az észak-svédországi Kirunában tesztelték
A Hope-X elég tekintélyes múltra tekinthet vissza, már a nyolcvanas években megkezdték a fejlesztési munkálatokat, melynek célja egy újrahasznosítható embernélküli űrsikló megalkotása volt, első kilövését eredetileg 2004-re irányozták elő. Az anyagiak hiányában azonban a program négy éves lemaradást halmozott fel, végül időlegesen leállították. A japán űrügynökség ugyan nem nyilatkozott, hogy újra kívánnák éleszteni a projektet, a repülés azonban a jövőbeli fejlesztések számára gyűjtött adatokat.

Japán 22,4 millió dollárt fektetett be az űrsikló kétfordulós tesztelésébe, ebből a második forduló zajlik Svédországban, míg az elsőn már sikeresen túlestek a csendes-óceáni Karácsony-szigeteken. A japánoknak már sikerült egy űrszondát holdkörüli pályára állítani, valamint nemrégiben bejelentették, hogy Európával közösen elsőként leszállóegységet küldenek a Merkúrra. Ugyanakkor az ország nem áll jól a kereskedelmi műholdkilövések piacán sem, igen hullámzó tendenciát mutat a technikai sikerek és kudarcok terén.



A Mars felé haladó űrszondájuk szintén több éves lemaradásban van az előirányzattól, emellett üzemanyagkészlete rendkívül alacsony, így könnyen lehet, hogy el sem éri a bolygót. Ezt több szakértő nem is bánná, mivel a legutóbbi hírek szerint a Nozomi biológiai szennyeződése veszélyt jelent a Marsra nézve. A Nozomi magyarul reményt jelent, akárcsak a Hope, de az eddigiek alapján úgy tűnik, tényleg csak a remény szintjén marad.