A tudósok öt sertésklónt gyártottak

A malacok egyikét "pontcom"-nak hívják
(BBC) A Dolly bárányt is gyártó tudósok bejelentették öt malacklón születését - elsőként a világon. Az edinburghi PPL Therapeutics vállalat reményei szerint ha elfogadják a sertésszervek új szervekre vágyó emberekbe való átültetését, akkor igen előnyös lehet ezek előállításánál. Az öt malac március 5-én született, nevük Millie, Christa, Alexis, Carrel és Dotcom ('pontcom').

"Csodálatosak, egészségesek, és életerősek" - nyilatkozta Dave Ayares PPL alkalmazott, aki jelen volt az állatok születésénél. A kismalacokat egy idősebb állat sejtjéből állították elő "magátvitelles" technológiával - ez vezetett Dolly születéséhez is. A cég szóvivője közölte: "Ez a siker megnyitja az utat a módosított sertések előtt, amiket direkt az emberi szervtranszplantációk céljára tenyésztettek ki - ez az egyetlen közeli megoldás a világméretű szervhiány leküzdésére." A vállalat elmondása szerint az állati szervek emberekben való felhasználását célzó klinikai kísérletek 4 éven belül elkezdődhetnek.

A kutatások eredményeit üdvözölték más, a xenotranszplantáció területén dolgozó tudósok; ők foglalkoznak az állati szervek emberekbe való beültetésének problémájával.

Dr. Ron James: Nincsenek új etikai problémák

Az angol Imutran biotechnikai vállalat - ők is genetikailag módosított, a transzplantáció céljainak megfelelő disznókat tenyésztenek - is nyilatkozott az ügyben: "A hírek igen érdekesek. Lehetséges, hogy ez a technológia használható lesz a xenotranszplantáció céljaira szolgáló új sertésgeneráció kifejlesztésében. Ennek ellenére a következő lépés annak bizonyítása lesz, hogy a a technológia felhasználható e olyan genetikailag módosított állatok kifejlesztésére, melyeknek szerveit a kilöködés veszélye nélkül is lehetséges az emberekbe helyezni."

A Nomura Securities elemzője, Erling Refsum szerint ez elfogadható cél: "A klónozás a legnehezebb lépések egyike. A hátra lévő akadályok már könnyebben legyűrhetőek. Dolly tudományos áttörés volt, de ez a lépés nagyobbnak tekinthető, ezáltal olyan dolgot lehet véghezvinni, amit másképp nem lehet megoldani."

Számos szakértő szerint csak a szervpiac önmagában körülbelül 6 milliárd dolláros nagyságrendű lehet. Az Oxford Egyetem Pszichológia Tanszékének professzora, Colin Blakemore még tovább tekint előre a jövőbe, amikor már a hasonló állatok a sejtgyógyászatban is használhatók lesznek.

"Például, egy sertés sejtjei késztethetők lesznek emberi inzulin előállítására - így gyógyítható lesz a cukorbaj, egy olyan betegség, amire a jelenlegi szervtranszplantációval még nem alkalmas." De figyelmeztetett is arra, hogy a kutatók nem menekülhetnek a hasonló kutatásokat kísérő etikai vitáktól. A PPL igazgatója, Dr. Ron James már előre felkészült számos a levegőben lévő érv megcáfolására.

"Nem látok semmilyen új etikai problémát a területen. Ha valaki a disznóhúsevéstől lesz elégedett, akkor szerintem nincs valódi gond azzal, hogy ugyanazt az állatot életmentésre használjuk fel." A PPL közlése szerint az öt malac megszületéséhez új technikákat fejlesztettek ki.

A malacok sejtjei emberi transzplantációra is felhasználhatók

Független tesztek megerősítése szerint a kismalacok DNS állománya azonos a donoréval, és különbözik a helyettesítő anyáétól. Az új, Amerikában született klónok neveit a virginiai kutatók választották ki. Az első Millie a millenium; Christa az első emberi szívtranszplantációt végrehajtó sebész, Christian Barnard nevéből ered; Alexis és Carrel a transzplantáció úttörője, a Nobel díjas Alexis Carrel előtt tiszteleg; s a Dotcom az Internet növekvő szerepét jelképezi.

A munkát részben az amerikai kormány pályázatán elnyert pénzből finanszírozták - ezt egy olyan speciális sertés kifejlesztésére indították, aminek szerveit módosított génszerkezete révén már nem löki ki idegen testként az emberi immunrendszer. Persze ezek a gének csak az egyes sejtekben blokkolhatók, de az egész állatban nem. Ahhoz, hogy olyan szerveket állítsanak elő, aminek minden génje ilyen, a tudósoknak meg kell változatniuk a sejteket és klónokat kell gyártaniuk.

A PPL már bebizonyította, hogy a klónozás lehetséges, és elmondásuk szerint már készen állnak a sertéssejtekben az igényelt gének kikapcsolására, hasonló technikával, mint ami már Cupis és Diana módosított génkészletű bárányhoz vezetett.
A sertések állnak a xenotranszplantációhoz szükséges szervek előállításának középpontjában. A főemlősök közeli rokonságuk révén jobb párosítást biztosítanának, de mivel csak egy utódot nemzenek és náluk felvetődnek etikai megfontolások is, így nem ők állnak a kutatások előterében.
A sertések nagy alomszáma, és az emberi szervekhez hasonló méretű szerveik vezettek oda, hogy ők a legvalószínűbb szállítói bármely jövőbeli emberi transzplantáció szerveinek.

Kapcsolódó linkek:
PPL Therapeutics
New Scientist - Klónzóna
Roslin Intézet
'A felelős genetikáért' tanácsadó testület