2016. április 27. 06:01, Szerda
Újabb fejezetéhez érkezett a hirdetésblokkolók és a tartalomszolgáltatók harca, utóbbiak vesztésre állnak.
Sok felhasználót zavarnak a reklámok, amelyek közül néhány igazán idegesítő, esetleg magát a tartalmat is eltakarja, ezért nem csoda, hogy gyorsan népszerűvé váltak a hirdetésblokkolók. A kiadók eleinte próbálták meggyőzni az embereket a reklámok szükségességéről, hiszen az Adblock Plus és egyéb szoftverek léte egyre inkább a tartalomszolgáltatók fennmaradását fenyegeti. Mivel nem sok sikerrel jártak, válaszként egyre több platform üzemeltetője
használ olyan rendszereket, amelyek megakadályozzák a reklámok blokkolását, vagy azok láthatatlansága esetén a kiadó által gyártott tartalmak sem kerülnek megjelenítésre. Azonban hamarosan fordulat következhet be az ügyben.
Alexander Hanff programozó - aki egyben az erős magánszféra mellett kampányol - egy megerősítést
kapott az Európai Bizottságtól, amely szerint a kiadók által alkalmazott módszer ellentétes a jelenleg hatályos európai uniós joggal. A szervezet indoklása szerint ugyanis ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy valaki reklámblokkolót használ, előzetesen át kell kutatni a böngészőjét. Ez pedig komoly beavatkozás az illető magánszférájába és ilyen lépésre a felhasználó beleegyezése nélkül nem kerülhet sor.
Ugyanaz a paragrafus érvényes ebben a szituációban is, mint amelyik előírja, hogy a honlapok engedély nélkül nem telepíthetnek sütifájlokat egy látogató számítógépére. Mindez azt jelenti, hogy a kiadóknak először meg kellene kérdezniük minden egyes látogatót arról, hogy alkalmaz-e hirdetésblokkolót. A kérdés megválaszolásáig ugyanakkor joguk lenne arra, hogy ne mutassanak tartalmakat. Hanff az állásfoglalást arra akarja felhasználni, hogy minden olyan oldal ellen fellépjen, amely hirdetésblokkolók elleni megoldásokat alkalmaz. Emellett létre fog hozni egy olyan portált is, ahol az internetezők jelezhetik azokat az ajánlatokat, amelyek ilyen módszerrel élnek.
A helyzet azért érdekes, és mutatja a törvény betarthatatlanságát, mert még ahhoz is adatot kell bekérni a felhasználóról, hogy egy adott tartalom automatikusan az ő nyelvén jelenjen meg. Azt is érdekes lenne jogi szempontból vizsgálni, hogy egy reklámblokkoló mennyire jogosan módosítja egy honlap tartalmát, illetve mennyire etikus az, hogy ezen szoftverek fejlesztői a kiadók fizetése ellenében fehérlistára is hajlandók helyezni egyes szájtokat, kvázi megzsarolva őket. De bármi is legyen ezen jogi viták sorsa, ha a reklámblokkolók nyernek az pürroszi győzelem lesz, mert a felhasználók hosszú távon biztosan veszítenek. Ezen bevételi forrás elvágásával jóval gyérebb kínálatból válogathatnak majd az interneten, és csak az egyéb - de biztosan nem független - forrásból finanszírozott kínálat marad.
Informatika és tudomány