VIA Cyrix III 533

Sokat változott a világ az árérzékeny piacra gyártó cégek körül, a legfőbb tényező az 1000 dollár alatti számítógépek iránti növekvő érdeklődés. Ennek eredményeképpen az Intel Celeron családja teljesen megvonta az életteret a többi olcsóságából előnyt kovácsolni kívánó processzorfejlesztőtől és -gyártótól. Az idő előrehaladásával a még olcsóbb Timna is valósággá válik, kegyelemdöfést jelentve a kisebb vállalatoknak. Közöttük van a Cyrix és az IDT, melyek már befejezték munkájukat és a Rise, ami más tevékenységre kíván váltani.


Ennek ellenére a Cyrix és az IDT eredményei nem vesznek el a semmibe. A tajvani VIA - mely már nagy tapasztalatokat szerzett az Intel elleni harcról a chipset piacon - nagyobb sebességbe kapcsolt és felvásárolta mindkét céget az összes felhalmozódott szellemi kapacitással együtt. A VIA-nak így most két független processzorfejlesztő csapata van, és a Joshua és Samuel CPU projektek befejezés előtt állnak.

Az első Joshua magra épülő Cyrix processzor megjelenése tavaszra volt várható, de még így sem sikerült a Cyrixnek teljesítenie a VIA elvárásait, ezért tömeggyártásra soha nem került. A VIA által legyártott mintapéldányok teljesítménye siralmas volt, ezért inkább nyárig vártak az új Samuel elkészültére.

És végre napvilágot látott az első VIA CPU, a Cyrix III (a VIA ismertsége miatt megtartotta a Cyrix márkanevet). A Samuel magos processzor fő jellemzői:

0.18 mikronos gyártási eljárással készül, alumínium felhasználásával

11.2 millió tranzisztor, 76 négyzetmilliméteres méret

Socket 370-es foglalat, 100 vagy 133 MHz-es GTL+ busz

128 Kbyte elsőszintű gyorsítótár (64 Kb az adatoknak és 64 Kb az utasításoknak)

Nincs másodlagos gyorsítótár

1.9 V áramellátás

3DNow! SIMD utasításkészlet

Kapható 500, 533 és 600 MHz-es órajelen

A VIA átlagos teljesítményűnek szánt chipjével az alacsony árfekvésű processzorok piacán akar teret nyerni, a gyengébb konfigurációkba, laptopokba és internetes eszközökbe szánva termékét. Más szavakkal, a Cyrix III-mat főként olyan alkalmazások számára készítették, melyek nem igényelnek extra nagy számolási teljesítményt. A Samuel fejlesztői ennek okán adták fel teljesen a másodszintű gyorsítótár beépítését, és a kis magméret és hőtermelés miatt készítik 0.18 mikronos eljárással. A magas működési frekvencia támogatása extra előny, és a relatíve nagy L1 cache miatt nem jelent igazi hátrányt az L2 cache hiánya sem.

Általánosságban a Cyrix III legfőbb előnye a kis méret, ami majd 30%-al kisebb az Intel Celeronjánál, továbbá alacsony ára, amivel az 1000 dollár alatti számítógépek piacán megfelelőnek számíthat (az 500 MHz-es változat mindössze 50 dollárba, azaz kb. 14000 forintba kerül). Energiaigénye sem jelentős, fogyasztása 10 W, ez 60%-al kisebb a Celeronnál. A már említett kis hőtermelés miatt aktív hűtésre sincs szükség, a ventilátor elmaradhat, elég a hűtőborda, ami az igazán kis eszközök, mint az Internetes berendezéseknél nagy előnynek számít.

A piacon kapható bármely Socket 370-es alaplapba behelyezhető, de az alaplapi BIOS támogatása nélkül nem használható. Még nem minden alaplapgyártó készítette el BIOS frissítését, erről esetleges megvásárlása előtt tájékozodjunk. A tesztek során a néhány kipróbált i815 alaplap egyikében sem működött, de a VIA Apollo Pro133A esetén szépen muzsikált. Persze idővel ezek a kompatibilitási problémák biztosan megoldódnak.

Némileg aggasztó volt a túlhajtási potenciál, de az alacsony hőmérséklet miatt elméletileg jól felpörgethető. De mivel a VIA zárolta a CPU szorzót, kétséges volt, hogy elérhető-e bármilyen érdekesebb eredmény. A VIA Cyrix III 533-at a 133 MHz-es rendszerbusz 150-re emelésével sikerült 600 MHz-re növelni, és feltételezhető, hogy nagyobb eredmény is elérhető lenne a szorzó feloldásával. Mivel az 500 MHz-es változat 100 MHz-es FSB-vel rendelkezik, ezért még kívánatosabb túlhajtás szempontjából.

S most jöjjön a teszt!

[1] 2 3  Következő oldal >>