Tovább csúszik az európai szerzői jogi reform

Alapelveken megy a vita: míg a szerzők több pénzt szeretnének az online médiacégektől, addig azok azzal támadnak, hogy lehetetlen mindenkivel licencszerződést kötniük.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét a tavalyi év második felében Ausztria töltötte be, az idei esztendő első félévében pedig Románia. Nos, sem Ausztria, sem Románia nem tudta elérni a tervezett szerzői jogi reform elfogadását, pedig utóbbi még egy új kompromisszumos javaslattal is előállt, de a 11 ellenálló tagállam azt is elutasította. Erről számolt be a Politico és Julia Reda európai parlamenti képviselő. Az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa közötti aktuális tárgyalásokat is lemondták a felek. Ezt megerősítette az Európai Unió Tanácsának a témáért illetékes sajtóreferense.

A szerzők hosszú ideje küzdenek azért, hogy több pénzt juttassanak számukra a médiatartalmakból hasznot húzó online platformszolgáltatók. Az ellenzők viszont többek között cenzúraveszélyre figyelmeztettek és arra, hogy az alkalmazandó szűrőszoftverek akár az ártalmatlan tartalmakat, például a szatírák terjesztését is megakadályozhatják. A szerzői jogi reformot Belgium, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Svédország és Szlovénia ellenzi. Miután a 11 állam a tervezett intézkedésekkel szemben nagyon kritikus, ezért aligha lehet arra számítani, hogy a következő hónapokban alapvető változások következhetnek be.

Leginkább a tervezet 11. és a 13. cikkelye kavar vihart, a vita arról szól, hogy mi minősül ésszerűnek. A 13. cikkely szerint a platformszolgáltatónak a feltöltött tartalmak közül ki kell szűrnie a szerzői jog által védett alkotásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki feltölt a nagymamája szülinapjáról egy Bon Jovi aláfestőzenével kiegészített videót a Facebookra, akkor a közösségi honlapnak a feltöltés pillanatában azonosítania kell a jogsértést és blokkolnia azt, különben maguk is felelősek lesznek a jogsértésért. A platformok szerint ez megölné az internetet, és a jelenlegi technológia körülmények szerint nem megvalósítható.

Tehát a szerzők arra köteleznék az online platformszolgáltatókat, hogy mindenki számára elfogadható szerzői jogi díjakat állapítsanak meg, míg a platformcégek - például a Facebook, a YouTube és más közösségi oldalak - szerint ez az ő felelősségvállalásukról szól. A tervezet alapján állításuk szerint előfordulhatna, hogy e szolgáltatások üzemeltetőinek licencszerződéseket kellene kötniük minden szerzői jogtulajdonossal, ami gyakorlatilag lehetetlen lenne. További problémát jelentene, hogy minden egyes videót, fotót, szöveget és audiofájlt meg kell vizsgálnia a feltöltés előtt egy algoritmusnak, hogy biztos legyen nem valósul meg szerzői jogsértés, ez viszont rendkívül hosszadalmassá tenné a folyamatot. Még a legdrágább szűrő, a több mint százmillió dollárért kifejlesztett YouTube Content ID sem képes a zökkenőmentes működésre és különbséget tenni a szerzői jogsértések, illetve egy szatíra vagy paródia között.