Adóval oldanák meg az űrszemét problémáját

Ez ugyanis arra készteti majd az érintetteket, hogy eltávolítsák a nem használt műholdakat.

Az űrkutatás kapcsán visszatérő témának számít a közvetlen szomszédságunkban, a többnyire alacsony orbitális pályán mozgó eszközök sokasága, ez ugyanis az űrszemét felhalmozódásának problematikáját jelenti, amely egyre nagyobb kihívás elé állítja a szakembereket. Most egy új javaslat született a megoldásra, ez azonban kivételesen nem technikai jellegű.

Korábban láthattunk már példát európai küldetésre, az utóbbi hónapokban pedig a SpaceX műhold-hadserege váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, ez ugyanis a várakozások szerint még tovább rontja majd a helyzetet. Amerikai professzorok dolgozták ki részletes anyagukat, amelyben egy úgynevezett pályahasználati díj, pontosabban adó bevezetését javasolják, amely erős késztetést jelentene az érintett vállalatoknak és egyéb szervezeteknek a nem használt eszközök mielőbbi eltávolítására, azok elmozdítására és esetleges megsemmisítésére. A munka készítői úgy becsülik, hogy az éves díjat 235 ezer dollárnál kellene meghúzni, ezzel a műholdas ágazat értéke 2040-ig megnégyszereződne, másfelől azonban kiváltaná az eltávolítás részleteinek kidolgozásának, azok mellékelésének elengedhetetlenné válását, hiszen ezt követően nem érné meg az űrszemetet egyszerűen otthagyni.

A problémát jelenleg az váltja ki (illetve erősíti fel), hogy az érintett feleknek nem kell törődniük a másokra kivetett további költségekkel, amit az alacsony orbitális pályán hagyott régi eszközök jelentenek. Mintegy 20 ezer ilyen objektumról beszélünk, a további eszközöket fellövő szervezetek pedig mindössze azzal foglalkoznak, hogy a számukra jelentett (házon belül jelentkező) kockázat ne haladja meg az újabb példányok fellövésének költségét, ami nem vezet közelebb a megoldáshoz. A fenti éves összeget persze nem egyből vezetnék be a javaslat készítői, ez szintén 2040-re érné el a meghatározott szintet, addig évente átlagosan 14 százalékkal növelnék a díjat, ehhez azonban arra lenne szükség, hogy minden érintett ország részt vegyen a kezdeményezésben – ez nagyjából 30 államot jelent.

Az ágazat értéke a jelenlegi 600 milliárd dollárról 3 billióra emelkedne a díjjal, eközben azonban jócskán mérsékelnénk az ütközések kockázatát és némileg megtisztítanánk közvetlen környezetünket (vagy legalábbis megakadályoznánk a további felhalmozódást).