A kijelzőkből áradó kék fény árt a sejteknek

A jelenség a korábbinál hittnél sokkal nagyobb mértékben hat az emberi szervezetre.

Az már 2018-ban kiderült, hogy felgyorsítja a vakság kialakulását a kijelzőkből származó kék fény. A Toledói Egyetem munkatársai akkor a tanulmányukban kiemelték, hogy ha a kék fény az emberi szemet éri, akkor azt csak alig vagy nagyon rosszul lehet kiszűrni, éppen ezért nagyon komoly károkat tud okozni. A hullámhossza rövidebb és nagyobb energiájú, mint egyéb színeknek, és a hatására a szem fényérzékelő sejtjeiben olyan mérgező molekulák jönnek létre, amelyek makuladegenerációt okoznak. A legtöbb gyártó - felismerve a kockázatokat - ellátta a készülékeit egy olyan üzemmóddal, amelynél az eszköz a sötétben és este a megjelenített anyagokat magasabb sárga színtartalommal mutatja meg.

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói most kimutatták, hogy a kék fény képes módosítani az alapvető sejtfunkciókat, ezért megváltoztatja az emberi szervezetet. Jadwiga Giebultowicz, a tanulmány készítője kifejtette, hogy a jelenség hatással van a bőr- és a zsírsejtekre, továbbá az érzékszervi neuronokra is. "Mi voltunk az elsők, akik kimutattuk, hogy bizonyos anyagcseretermékek - a sejtek megfelelő működéséhez elengedhetetlenül fontos vegyi anyagok - szintje a gyümölcslegyekben kék fény hatására megváltozhat" - jelentette ki a szakember. A kutatócsapat szerint a képernyő előtt töltött idő csökkentése jó öregedésgátló stratégia.

A tudósok korábban bebizonyították, hogy a fénynek kitett gyümölcslegyek olyan géneket aktiválnak, amelyek védelmet nyújtanak a stressz ellen. Azok a rovarok viszont, amelyek hosszú időt töltöttek a sötétben, tovább éltek. Annak megértése érdekében, hogy a nagy energiájú kék fény miért gyorsítja fel a gyümölcslegyek öregedését, összehasonlították a két hétig kék fénynek kitett és az ugyanennyi ideig teljes sötétségben tartott gyümölcslegyek anyagcseretermékeinek szintjét.

A kék fénynek való kitettség jelentős különbségeket eredményez a metabolitszintben, amelyeket a szakemberek a gyümölcslegyek fejének sejtjeiben határoztak meg. Különösen a szukcinát metabolit szintjét találták emelkedettnek, a glutamátszint viszont alacsonyabb volt. Giebultowicz hangsúlyozta, hogy a szukcinát létfontosságú azon tápanyagok előállításához, amelyek minden sejt működéséhez és növekedéséhez szükségesek. "A kék fénynek való kitettséget követő magas szukcinátszintek ahhoz hasonlíthatók, mintha az üzemanyag a szivattyúban lenne, de nem jutna be az autóba" - világította meg példával a tudós.

Giebultowicz azt is aggasztónak nevezte, hogy az olyan molekulák, mint a glutamát - amelyek az idegsejtek közötti kommunikációért felelősek - szintje csökken a kék fénynek való kitettség után. A kutatók által észlelt változások azt jelzik, hogy a sejtek nem optimális szinten működnek. Ez korai halálukhoz vezethet, és megerősítheti a korábbi kutatási eredményeket, miszerint a kék fény felgyorsítja az öregedést.

A kijelzők és képernyők, például a telefonok, asztali számítógépek és tévék a környezeti világítás fő megvilágításává váltak. A fejlett társadalmakban az emberek ébrenléti idejük nagy részében a LED-világításon keresztül kék fénynek vannak kitéve. Mivel a legyek és az emberek sejtjeiben lévő jelző-vegyianyagok azonosak, ezért Giebultowicz szerint fennáll a kék fény emberre gyakorolt negatív hatásainak lehetősége. Persze azt is ki kell emelni, hogy a legyeket meglehetősen erős kék fénynek tették ki. Az emberek általában kevésbé vannak kitéve a sugárzásnak, így a sejtkárosodás is kevésbé kifejezett lehet. Már tervezik további tudományos vizsgálatok elvégzését emberi sejteken.