2023. április 4. 15:24, Kedd
Az Activision Blizzard nem hajolt meg a kínai partnere előtt, ezért elvesztette a teljes piacot. Az ellenőrzés fokozódása miatt több millió játékos szomorkodhat, az amerikaiak pedig sok pénzt veszítettek. Egészen érdekes Magyarországról olvasni a kínai kiebrudalás háttértörténetét, melyet a New York Times
dolgozott fel. Nálunk is napi szinten zajlik hasonló, lásd például a "
de szép Szigeted van, kár lenne ha történne vele valami" sztori.
Tavaly októberben a kínai NetEase játékgyártó vállalat és az Activision Blizzard amerikai videojáték-fejlesztő cég vezetői egy Zoom videokonferencián vettek részt, hogy megvitassák a 14 éve tartó partnerségük jövőjét, amelynek célja az Activision olyan játékainak kínai forgalmazása volt, mint a World of Warcraft. A kapcsolat azt látszott bizonyítani, hogy a globális kereskedelem az egyre mélyülő geopolitikai ellentétek ellenére is virágozhat, hiszen a partnerség mintegy 750 millió dolláros éves bevételt jelentett. A NetEase vezetői aggódtak a kínai kormány által bevezetett
új törvények miatt, és módosítani akarták az Activisionnel régóta fennálló szerződésüket, hogy biztosítsák a jogszabályoknak való megfelelőséget. Azonban a két cég drasztikusan eltérő értelmezéssel hagyta el a telefonbeszélgetést: amit a NetEase vezetői békítő gesztusnak tartottak, azt az Activision vezetői fenyegetésnek tekintették. Egy hónappal később a vállalatok megszakították a tárgyalásokat.
Januárban több mint hárommillió kínai játékos vesztette el a hozzáférést az Activision ikonikus játékaihoz, amikor a partnerség véget ért. A NetEase dühös alkalmazottai élőben közvetítették a World of Warcraft tízméteres szobrának leszerelését, amely a cég Hangcsouban található központja előtt állt. A több hónapos tárgyalások után bekövetkezett ingerült szakítás egy újabb esettanulmánnyá vált a kínai üzleti élet egyre nehezebbé válásáról. Az Activision és a NetEase közötti tárgyalások megszakadásának részletei szokatlan, kulisszák mögötti betekintést nyújtanak abba, hogy a kínai és amerikai vállalatok hogyan küzdenek a kínai kormány érdekei és a saját üzleti érdekeik közötti egyensúly megteremtéséért.
Az Activisionnel a partnerség kezdete óta néhány évente lefolytatott újratárgyalások során a NetEase véget akart vetni a vegyesvállalati megállapodásnak. A NetEase azt szerette volna, ha az Activision közvetlenül nekik licencelné a játékait a közösen tulajdonolt cég helyett. Érvelésük szerint ez lehetővé tette volna számukra, hogy az Activision segítsége nélkül jobban megfeleljenek az új szabályozásoknak. De tanácsadók szerint a NetEase egyszerűen csak ürügyként használta a trösztellenes szabályozást, hogy jobb üzletet kössön.
De a feszültség már a tavalyi szerződésmegújítási tárgyalások előtt is nőtt két NetEase tőkejuttatás miatt. 2018-ban a kínai cég 100 millió dollárt fektetett be a Bungie játékfejlesztő cégbe, amely az Activisionnel együttműködve készítette a Destiny játékot. Ezt Bobby Kotick, az Activision vezérigazgatója nehezményezte, mert a Bungie késésben volt a Destiny fejlesztésével, és aggódott, hogy a befektetés elvonja a vállalat figyelmét a Destinyvel kapcsolatos kötelezettségeiről. Szintén feldühítette az Activisiont, hogy abban az évben a NetEase egy olyan játékfejlesztő cégbe fektetett be, amelyet egy olyan személy alapított, aki a közelmúltig az Activision egyik vezető alkalmazottja volt. Kotick fontolóra vette a partnerség megszüntetését, míg a másik oldalról a NetEase vezetői úgy vélték, hogy az amerikaiak ésszerűtlen követeléseket támasztanak. Mindezek miatt az Activision és a NetEase közötti 2019-es megállapodás olyan korlátozásokat tartalmazott, amelyek megakadályozták, hogy a NetEase korábbi Activision-alkalmazottakat alkalmazzon, vagy az általuk vezetett játékstúdiókba fektessen be.
Ezek a feszültségek a tavaly októberi hívás során csúcsosodtak ki, amikor már világszerte számos szabályozó hatóság vizsgálta a Microsoft 70 milliárd dolláros üzletét az Activision megvásárlásáról. Kotick azt mondta William Dingnek, a NetEase vezérigazgatójának, hogy megfontolja a licencelési javaslatot, bár nem akart nagyobb ellenőrzést átegedni az Activision szellemi tulajdona felett a NetEase-nek. Az ellenállás letörésére Ding megfenyegette Kotickot: mivel a kínai kormány is a Microsoft felvásárlását vizsgálja, és Ding azt mondta, hogy a NetEase befolyásolhatja a kormányt, hogy az engedélyezési vita kimenetelétől függően blokkolja vagy támogassa az üzletet. A NetEase szóvivője tagadja, hogy Ding megfenyegette volna az Activisiont, szerinte békülékenyek akartak lenni az Activisionnel szemben. Arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ha az Activision nem tér át a licencszerződésre, akkor a Microsoftnak ugyanolyan szabályozási akadályokkal kell szembenéznie, mint amikor felvásárolja a vállalatot.
A Zoom hívás után az Activision ellenajánlatot tett: 500 millió dollárt kértek a kínaiaktól ahelyett, hogy az az üzlet teljes időtartama alatt fizetné ki a licencszerződést, megszüntetve azt a kockázatot, hogy a játékait beleegyezése nélkül másolnák le. A NetEase szerint ez "kereskedelmi szempontból logikátlan" volt és a szerződés januárban lejárt. Amikor a szakítás novemberben nyilvánosságra került, sokkoló hullámokat kavart a kínai játékközösségben. A NetEase részvényei Hongkongban zuhanórepülésbe kezdtek. Az utolsó pillanatban az Activision
javaslatot tett a partnerség hat hónappal történő meghosszabbítására, hogy a játékosok továbbra is játszhassanak, amíg új, hosszú távú partnert keresnek. A NetEase visszautasította az új ajánlatot, és egy nyilatkozatában a "válás közbeni együtt maradáshoz" hasonlította.
Január közepén megsemmisítették a World of Warcraft szobrot, és az alkalmazottak élőben közvetítették azt 30 000 embernek. A NetEase azt mondta, hogy a helyi törvények megkövetelik tőle, hogy a partnerség megszűnése után eltakarítsa egy másik cég szellemi tulajdonát. (Nem mellesleg a vezetés ezzel az amerikaiakra kente a felelősséget és új irányt mutatott a bosszús játékosok haragjának.) Január végén az Activision legtöbb játéka - köztük a World of Warcraft, a Diablo III és az Overwatch - elérhetetlenné vált Kínában. A piaci résre rámozdultak a helyi cégek, és olyan játékokat adtak ki, amelyek nagy hasonlóságot mutatnak a bezárt Activision-játékokkal. A NetEase toborzó akciót is indított a World of Warcraft egykori játékosai számára, remélve, hogy ráveszi őket, hogy csatlakozzanak egy saját játékukhoz, a Justice Online-hoz, amely ugyanabban a műfajba tartozik, mint a World of Warcraft. A NetEase állítáa szerint játékai nem hasonlítanak az Activision játékaihoz, de az interneten az emberek olyan képeket
tettek közzé a Justice és a Warcraft játékokból származó tárgyakról, amelyek hasonlítanak egymásra.
Az Activision visszatérést tervez Kínába és tárgyalásokat folytat más kínai vállalatokkal a játékai forgalmazásáról, olyan távközlési vállalatokat is megkerestek, mint a China Mobile. Korábban a Tencent és a TikTokot birtokló ByteDance is kifejezte érdeklődését az Activisionnel való együttműködés iránt.
Informatika és tudomány