Több tízezres el­bo­­csá­­tá­sok voltak a tech iparban, sok kirúgott valójában nem csinált semmit

Egyre-másra jelennek meg videók volt Google, Meta és Salesforce alkalmazottaktól, akik elmondják, hogy semmi dolguk nem volt.

Az év eleje óta a technológiai vállalatok több mint 168 000 embert bocsátottak el egy a leépítéseket nyomon követő weboldal szerint, és a Meta közölte, hogy az elkövetkező hónapokban további nagyjából 10 000 munkahelyet szüntet meg. Ez a tömeges elbocsátások második hulláma, de mégsincs emiatt nagy pánik, sőt, jópár alkalmazott azt mondja, hogy azért vették fel őket, hogy semmit se csináljanak. TikTokos és YouTube-videókban a kevés tennivalóval járó munkahelyekről beszélnek, és hogy "úgy gyűjtögettek minket, mint a Pokémon-kártyákat". Sok technológiai vezető - köztük a Meta vezetője, Mark Zuckerberg - nyilatkozatban ismerte el, hogy hiba volt ennyire felduzzasztani az alkalmazotti létszámot.

A bombát a 33 éves Madelyn Machado robbantotta március közepén, aki néhány hónappal ezelőttig a Metánál dolgozott. Csakhogy azt mondja az alábbi videóban, hogy valójában egyáltalán nem dolgozott. HR-esnek vették fel 2021 szeptemberében, de ideje nagy részét csak megbeszéléseken töltötte és nem kellett interjúztatnia senkit. "Egyszerűen nem veszünk fel senkit, és még fizetést is kapunk" - mondta el egy a tapasztalatait dokumentáló TikTok-videóban. Évi 190 000 dollárt fizettek neki, és az első évben nem várták el tőle, hogy bárkit is felvegyen, tekintettel arra, hogy még csak tanulja a dolgokat. Elmondása szerint három rövid interjú után kapta meg a Meta pozícióját, és 70 000 dolláros fizetésemelést ajánlottak neki hogy otthagyja korábbi, a Microsoftnál betöltött állását.


Az azóta eltelt három hétben más volt tech-munkások is hasonló videókat tettek közzé, amelyek több milliós nézettséget értek el. Azt állítják, hogy anélkül kapták a fizetésüket a nagy technológiai vállalatoktól, hogy megdolgoztak volna érte. Az ilyen vallomások - amelyek rengeteg kritikát váltottak ki online - nem meglepőek, vélik iparági szakemberek. A világjárvány idején fellendülő technológiai cégek bővelkedtek a pénzben, és azért vettek fel dolgozókat, hogy elszipkázzák a tehetségeket a versenytársaktól, még akkor is, ha ezekre a dolgozókra egyébként nem volt szükségük. "A keresletet megelőzve alkalmaztak munkaerőt" - mondja Vijay Govindarajan, a Dartmouth Tuck School of Business professzora, aki szerint a tehetségek korábbi hiánya táplálta a közelmúltbeli felvételi hullámokat. Ugyanez zajlott le a 2000-es évek elején a pénzügyi ágazatban, amikor a gyors növekedés időszakában hasonlóan túl sok embert vettek fel, így néhány dolgozónak nem maradt elég munkája.

Keith Rabois, a PayPal egyik korai vezetője és kockázati tőkés szerint a nagy technológiai vállalatok a munkaerő-felvételt "hiúsági mérőszámnak" tekintik, és szándékosan azért vesznek fel tehetségeket, hogy azok ne dolgozzanak más vállalatoknál. Tény, hogy a világjárvány idején nehéz volt előre jelezni a felvételi igényeket. Ilyenkor bölcs dolog lehet hosszú távú fogadásokat kötni olyan szerepkörökre, amelyek nehezen betölthetők vagy az olyan keresett területeken, mint a mesterséges intelligencia. A vállalatok szerint ez a stratégia végül kifizetődik, még akkor is, ha a munkavállalók felvételekor még nincs munka.

Mások a Szilícium-völgyben uralkodó megengedő vállalati kultúrát hibáztatják, amely olyan környezetet teremtett, ahol kemény munka nélkül is meg lehet maradni alkalmazottnak. A technológiai munkaadók távmunka iránti elkötelezettsége csak rontott a helyzeten. "Az emberek olyan munkahelyekről, ahol otthon dolgozva nem csináltak semmit, egy másikra váltottak, ahol továbbra is otthon dolgoztak és szintén nem csináltak semmit, de már 15%-kal többet fizettek nekik" - mondta Thomas Siebel, a C3.ai Inc. szoftvercég vezetője.

Derrick McMillen a világjárvány előtt a Facebooknál és a Salesforce-nál dolgozott, és azt mondja, hogy a Salesforce-nál töltött ideje alatt úgy érezte, hogy az alkalmazottak 20%-a végezte a munka 80%-át, míg társaik a helyszínen jógáztak és hosszú ebédeket tartottak. Aki ezt nyilvánosan kifogásolta azt kockáztatta, hogy rossz hozzáállásúként lesz megbélyegezve. "Van ez az idilli kép, hogy mindenki nagyon kedves" - mondja. "De ha a kultúra nem engedi, hogy megmondjuk az embereknek hogy alulteljesítenek, akkor a végén egy lógósokból álló csapatot kapunk" - mondja McMillen, aki most egy kis startup, a Niche Protocol vezetője. Hozzáteszi, hogy jobban kedveli a kisebb cégeket, ahol szerinte az emberek jobban elszámoltathatók. (A Salesforce januárban jelentette be, hogy elbocsátja alkalmazottainak 10%-át, azaz mintegy 8000 dolgozót.)

A gazdag, növekvő technológiai cégek számára nagy a kísértés, hogy halmozzák az alkalmazottakat. "Mindenkit felvesznek, akár szükségük van rá, akár nem, csak azért, hogy legyen tartalékuk a tehetségekből" - véli Val Katayev befektető. "Megengedhetik ezt maguknak." Az utóbbi időben azonban hallott olyan cégvezetőkről, akik az elbocsátások után megdöbbenve tapasztalták, hogy a leépítéseknek nem volt nagy hatása a termelékenységre. "Azt mondják, hogy azt hiszem, még egyet fogok csinálni, mert az első olyan jól sikerült" - mondja. "Nem vettük észre, hogy mennyire nem voltunk hatékonyak."