EU: meg kell jelölni az MI által létrehozott, álhírek terjesztésére alkalmas tartalmakat

Az álhírek elleni küzdelem részeként meg kell jelölni a mesterséges intelligencia által létrehozott, dezinformáció terjesztésére alkalmas tartalmakat - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja.

Vera Jourová brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket működtető cégek feladatának kell lennie, hogy az Oroszországból származó álhírek és dezinformáció elleni küzdelemre irányuló intézkedéscsomag részeként felcímkézzék a generált tartalmakat a felhasználók tájékoztatása érdekében. Azoknak a vállalatoknak, melyek a mesterséges intelligenciát integrálják szolgáltatásaikba, biztosítékokat kell beépíteniük rendszereikbe, hogy a szolgáltatásokat ne használhassák fel ártó célokra - mondta. "A mesterséges intelligencia által létrehozott, álhírek terjesztésére alkalmas szolgáltatásokat működtető cégeknek olyan technológiát kell bevezetniük, amely felismeri az ilyen tartalmat, és megjelöli őket a felhasználók tájékoztatására" - fogalmazott.

Azt szeretnék, ha a felhasználó "világosan láthatná", hogy a tartalmat nem valódi emberek állították elő, és olyan szavakkal lenne felcímkézve, mint például "itt a robot beszél". Jourová szerint a közösségi médiavállalatoknak szabályozniuk kellene a mesterséges intelligencia potenciális "sötét oldalát", amely képes arra, hogy másodpercek alatt hamisítson meg vagy hozzon létre eseményeket és hangokat. Tíz nappal ezelőtt találkozott a Google vezérigazgatójával, Sundar Pichai-val, és megkérdezte tőle, hogy cége rendelkezik-e olyan technológiával, amely képes felismerni az álhíreket. "A válasza az volt: Igen, de még tovább fejlesztjük a technológiánkat" - mondta.

Az orosz dezinformáció elleni küzdelemre irányuló szélesebb körű erőfeszítés részeként az EU arra is felkérte a Facebookot és másokat, hogy fordítsanak több erőforrást a kisebbségi nyelvű tartalmak tényellenőrzésére, valamint Kelet-Európára ahol az orosz dezinformációs kampányokat fenyegetésnek tekintik. "Ez nem a szokásos üzletmenet része. Az oroszok azt akarják elérni, hogy aláássák a közvélemény támogatását az Ukrajnát támogató polgáraink körében" - mondta Vera Jourová. "Egyszerűen meg kell védenünk az érdekeinket, a demokráciánkat; meg kell védenünk a - mondhatom így - harcunkat és a háborút is, mert amit mi teszünk, az az, hogy támogatjuk az ukránok a háború megnyerésére vonatkozó igényét".


Jourová szerint azok a vállalatok - köztük a Google, a Microsoft és a Meta -, melyek csatlakoztak az EU félretájékoztatás leküzdésére létrehozott magatartási kódexéhez, júliusban jelentést kell tenniük a mesterséges intelligencia által lehetségesen terjesztett dezinformáció kezelésére bevezetett biztosítékokról. "Sokszor mondtam már, hogy a szólásszabadság védelme a fő feladatunk, de amikor a mesterséges intelligencia alkotta tartalom előállításáról van szó, nem látom, hogy a gépeknek joguk lenne a szólásszabadsághoz". Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az MI-jelölési rendszer a lehető leghamarabb működne.

A Twitter múlt héten mondta fel a vonatkozó uniós kódex szerinti együttműködését, és az alelnök arra figyelmeztette az amerikai közöségi oldalt, hogy a közeljövőben szabályozási ellenőrzésre számíthat. "A kódex elhagyásával a Twitter nagy figyelmet keltett, és a konfrontációt választotta. Úgy gondoljuk, hogy ez hiba volt a Twitter részéről. A Twitter a nehezebb utat választotta" - fogalmazott az uniós biztos, majd hozzátette: határozottan és sürgősen ellenőrizni fogják, hogy az amerikai cég tevékenysége megfelel-e az új digitális szolgáltatásokról szóló, augusztus 25-én hatályba lépő uniós szabályozásoknak. A 2018-ban indított önkéntes kódexhez 44 online platform csatlakozott, és a Twitter az egyetlen jelentős platform, amely eddig kilépett belőle. Sokan úgy vélik, hogy a bizottság nem fog habozni, hogy példát statuáljon a Twitterrel, hogy megmutassa, a DSA-nak van foga.