Kína a hongkongi függetlenség írmagját is kiírtja

Apple iTunes, Spotify, Facebook, Instagram - bárhol is keresnénk, már nem elérhető a helyi himnusz. A kormány a teljes betiltásra törekszik.

A "Glory to Hong Kong" című demokráciapárti tiltakozó himnusz különböző változatai már nem elérhetők az Apple iTunes Store-ban, a Spotify-on, a KKBOX-on, a Facebookon és az Instagramon, mert a kínai kormány a dal teljes betiltását célzó végzést küldött számukra. A dal kínai címére az Apple iTunes Store-ban és a KKBOX-on, valamint a dal angol címére a Facebookon és az Instagram Reels oldalán keresve csak a dal tajvani változata jelenik meg, ahol a The Chairman nevű tajvani rockzenekar játszik. A dal a 2019-es hongkongi, olykor erőszakos demokráciapárti utcai tüntetések nem hivatalos himnusza volt. A Spotify-on a dal különböző változatai - amelyeket a dal készítője, a "ThomasDGX & HongKongers" adott ki - már nem elérhetőek. A Google még nem hódolt be, a szám a YouTube-on még fenn van, de feléjük is érkezett kérés. Hongkong biztonsági vezetője korábban "nagy sajnálatát" fejezte ki amiatt, hogy a Google nem volt hajlandó megváltoztatni a keresési találatokat, miszerint Hongkong himnuszára keresve a "Dicsőség Hongkongnak" szám helyett Kína himnuszát jelenítse meg.

A tiltakozási kérelem azután érkezett, hogy a "Glory to Hong Kong" című dalt több nemzetközi eseményen, többek között a dubaji súlyemelő-bajnokság díjátadó ünnepségén, egy dél-koreai rögbi- és egy bosznia-hercegovinai jégkorongmeccsen is lejátszották - tévesen. Hongkongnak nincs saját himnusza, a "Dicsőség Hongkongnak" című dal véletlenül a "March of the Volunteers" című kínai nemzeti himnusz helyett szerepelt. Az Ázsiai Rögbi Szövetség "egyszerű emberi hibának" nevezte a tévedést. A dalt már 2020-ban betiltották a helyi iskolákban Kína nemzetbiztonsági törvénye nyomán. A város vezetője, John Lee a kormány szokásos heti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a dal "nem egyeztethető össze a nemzeti érdekekkel". "Hongkong különleges közigazgatási területnek kötelessége a nemzetbiztonság védelme, és ezt proaktívan és megelőző jelleggel is meg kell tennünk" - mondta Lee.

Az Amnesty International kínai csoportjának vezetője, Sarah Brooks egy nyilatkozatban azt mondta, hogy "egy dal nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, és a nemzetbiztonságot nem lehet ürügyként használni arra, hogy megtagadják az emberektől a különböző politikai nézetek kifejezésének jogát". Hongkong 1997-ben tért vissza a brit uralom alól a kínai alá azzal a garanciával, hogy szabadságjogai - köztük a szólásszabadság - az "egy ország, két rendszer" formula alapján védelmet élveznek. A nemzetbiztonsági törvény kritikusai szerint ezek a szabadságjogok gyorsan csorbultak.


A YouTube-on még fenn van
A végzés 32, a dalhoz kapcsolódó YouTube-videót is felsorol, köztük a dal instrumentális és jelnyelvi változatait. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet július 21-én tárgyalja a kínai legfelsőbb bíróság. A kormány végzése "a dal lázító szándékkal, illetve a nemzeti himnusztörvény megsértésének szándékával történő sugárzását, előadását, nyomtatását, kiadását, értékesítését, eladásra kínálását, terjesztését, bemutatását vagy sokszorosítását" kívánja megtiltani, beleértve az interneten történő terjesztést is. Az is felelősségre vonható lenne, aki másoknak segítséget nyújt a dallal kapcsolatos ilyen cselekmények elkövetéséhez. A kínai kormány arra kért mindenkit, akinek kifogása van a tiltó végzéssel szemben, hogy június 21-ig lépjen kapcsolatba a rendőrséggel, és adja meg nevét, címét, telefonszámát és személyi igazolványának számát.

Miután a kormány bejelentette a betiltási határozatot, a "Glory to Hong Kong" - beleértve annak különböző változatait is - rövid ideig uralta az Apple hongkongi iTunes boltjának Top 10-es listáját, mert az emberek megrohanták azt, hogy letöltsék a számot. A tengerentúli hongkongiak globális felhívást intéztek a világ rádióállomásaihoz, hogy sugározzák a dalt; Ausztráliában, Franciaországban, Ukrajnában, Dániában és Észtországban ez már megtörtént. Az Apple, a Spotify, a KKBOX, a Google és a "ThomasDGX & HongKongers" nem reagált a kommentálásra irányuló megkeresésekre. A Meta - amely a Facebook és az Instagram tulajdonosa - nem kívánt nyilatkozni.

2020 júniusában Peking a demokráciapárti tüntetések után egy évvel a helyi törvényhozás megkerülésével közvetlenül Hongkong mini-alkotmányába illesztette be a nemzetbiztonsági törvényt. A jogszabály bűncselekménynek minősítette a felforgatást, az elszakadást, a külföldi erőkkel való összejátszást és a terrorista cselekményeket, amelyek tágan értelmezve a közlekedés és más infrastruktúrák megzavarását is magukban foglalják. Ez a lépés a rendőrségnek új, széles körű jogköröket adott, ami riadalmat keltett a demokraták, a civil társadalmi csoportok és a kereskedelmi partnerek körében, mivel az ilyen törvényeket széles körben használták Kínában a másként gondolkodók elhallgattatására és megbüntetésére. A hatóságok azonban azt állítják, hogy ezzel helyreállt a stabilitás és a béke a városban.