1000 Hz-es képfrissítésre képes kijelzőt készített a TCL

A kínai TCL a DisplayWeek 2024 konferencián bemutatott egy 4K felbontásra képes szupergyors LCD kijelzőt. A magasabb monitorfrissítési frekvencia segít a mozgás elmosódásán, de tényleg szüksége van bárkinek is 1000 Hz-es játékképernyőre?

Néhány évvel ezelőtt az olyan cégek, mint az Nvidia, az 500 Hz-es játékmonitorok prototípusait úgy mutatták be, mint amelyek „minden játékfanatikus számára előnyösek, nem csak a versenyjátékok és az esport profik számára”. Most egy kínai cég egy 4K-s, 1000 Hz-es képernyő prototípusát tette le az asztalra. A TCL panelje annál is inkább lenyűgöző, mert a nagy képkockasebesség érdekében nem áldozza fel a felbontást - sok jelenlegi 480 Hz-es monitor általában 1080p felbontásnál éri el a csúcsot, vagy „kettős üzemmódú” opciót kínál a nagyobb felbontáshoz alacsonyabb maximális képfrissítési frekvenciával. És bár a pixelfordítási idők terén a közelmúltban elért előrelépések lehetővé tették a TCL LCD-prototípusának elkészítését, ilyen kijelzők csak majd 2027-ben kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.

A négy számjegyű képfrissítési frekvencia nyilvánvalóan küszöbön álló áttörése elgondolkodtathat mindenkit: lassan véget ér a monitorgyártók hosszú ideje tartó harca a Hz-ekért? Vagy az 1000 Hz csak a legújabb ugródeszka a mozgássimaság olyan tartományaiba, amelyeket a legtöbb játékos még nem tud elképzelni? A kutatások szerint a legtöbb ember 60 Hz körül már nem érzékeli a villódzást a pulzáló fényeknél, és ez a megállapítás sokakat arra késztetett, hogy tévesen azt állítsák, hogy az emberi szem „nem lát 60 fps-nél többet”. A félreértés részben abból ered, hogy ez a „villódzási küszöb” általában azt méri, hogy az ember hogyan reagál egyetlen fényforrás villódzására. A szem reakciója a mozgás illúziójára egy több millió egyedi pixelből álló kijelzőn egészen más lehet.


Egy egyszerű mozgásvizsgálat egy csúcskategóriás monitoron elég ahhoz, hogy egyértelműen bizonyítsa a 60 Hz feletti frissítési frekvencia előnyeit. Ahogy a frissítési frekvenciagörbe egyre magasabbra emelkedik, a képernyőn gyorsan mozgó tárgyak határozottan kevésbé tűnnek homályosnak, mivel a magasabb frekvenciákon a tárgy korábbi pozíciójából származó pixelek kevesebb ideig „maradnak meg”. Ez az alacsony fennmaradási idő különösen fontos lehet VR-kijelzőknél, ahol a mozgás elmosódása és az alacsony képfrissítési frekvencia mozgásbetegség vezethet, ha a virtuális környezetben gyorsan mozgatjuk a fejünket.

1000 Hz-nél a dolgok már biztosan nem mozognak elmosódva, és nőni fog az Ultra HD-kijelzőknél a rendkívül gyors objektumok látszólagos élessége. Egy 4K-kijelzőnél az egérmutató vagy a videojátékok szálkeresztje egyetlen másodperc alatt több képpontot tud átszelni. Az ilyen gyorsan mozgó tárgyaknál fellépő stroboszkópikus hatások kiküszöböléséhez elméletileg 10 000 Hz-es vagy annál is magasabb képfrekvenciájú kijelzőre lehet szükség.

Természetesen még egy 1000 Hz-es monitor esetén is 1000 képkocka/másodperc sebességgel futó tartalomra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználható legyen az ultragyors pixelforgató hardver előnye. Bár ez a teljesítményszint nevetségesen hangzik a jelenlegi hardverek esetében, de ez ma már nem is annyira elérhetetlen. Az Nvidia adatai szerint az RTX 4090 „High” beállítások és teljes 1440p felbontás mellett 600+ fps képkockasebességet produkál az olyan öregedő, de még mindig népszerű játékokban, mint a Rainbow Six Siege és a Fortnite.

Ha még néhány generációnyi grafikus kártya-frissítéssel számolunk - nem is beszélve az olyan képkocka-generáló technológiákról, amely minden kulcskocka után 10 újrapreparált képkockát kínálhat -, akkor talán nem is lesz teljesen nevetséges egyetlen ezredmásodpercet várni arra, hogy a monitorunk új képet mutasson. A dolgok jelenlegi állása szerint már nincs messze az a nap, amikor évek múlva egy ilyen cikkre visszatekintve furcsának találjuk, hogy valaha is lenyűgözött minket egy olyan kijelző gondolata, amely mindössze 1000 Hz-en tetőzik.