Félelmet kelt Hollywoodban a Scarlett Johansson-botrány

Az OpenAI jogi következményekkel nézhet szembe, amiért olyan ChatGPT hangot készített, amely nagyon hasonlít Scarlett Johanssonra - akár szándékosan tette, akár nem. És az a tény csak rontott a helyzeten, hogy az OpenAI vezérigazgatója utalt ezekre a hasonlóságokra. Hangjának OpenAI lemásolása emberi arcot adott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos problémáknak.

Johansson vádja, miszerint a ChatGPT-gyártója ellopta a hangját, miután nem sikerült megegyeznie vele annak licenceléséről, újraélesztette a kreatívok aggodalmát a mesterséges intelligencia jelentette egzisztenciális fenyegetéssel kapcsolatban. "Úgy tűnik, hogy ez tényleg átütötte a falat” - mondta egy iparági vezető. „Ez egyfajta emberi arcot ad a dolognak. Van egy jól ismert technológiai vállalat, amelyik tett valamit egy általunk ismert emberrel.”

Az OpenAI februárban meghökkentette a világot a Sora nevű, szövegből videót készítő eszközével készített, játékfilmszerű minőségű videókkal. Azóta hollywoodi vezetők és ügynökök többször is találkoztak a cég munkatársaival, hogy megvitassák a lehetséges kreatív partnerségeket és a technológia alkalmazásait. De miután Johansson megvádolta az OpenAI-t a ChatGPT legújabb verziójának nyilvános bemutatóján hallható, az ő alakításához „kísértetiesen hasonlónak” nevezett fülledt hangja miatt, néhány szórakoztatóipari vezető inkább lemondott a szorosabb együttműködésről. "Ez biztosan nem egy tiszteletteljes együttműködést hoz létre a tartalomkészítők és a technológiai óriások között” - mondta egy stúdióvezető, aki „önhittségnek” nevezte az OpenAI tevékenységét. "Mi a fenéért tette ezt az OpenAI? Johansson köztudottan jogai védelmének nagy szószólója, így nem fog visszariadni attól, hogy szembeszálljon velük”.

Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman hétfői nyilatkozatában elmondta, hogy a hang „nem Scarlett Johanssoné, és soha nem is volt szándékában hasonlítani rá. A Sky hangja mögötti szinkronszínészt még azelőtt castingoltuk, mielőtt bármilyen kapcsolatfelvétel történt volna Johansson kisasszonnyal”.

A hollywoodi vezetők már a legutóbbi konfliktus előtt is hetek óta hangoztatták, hogy aggódnak amiatt, hogy a jelek szerint az OpenAI modelljeit szerzői jogvédelem alatt álló műveken képezték ki. Ez a techcég szerint tisztességes felhasználás, mivel azok nyilvánosan elérhetőek az interneten. Ezzel szemben a hivatásos rendezők és filmkészítők mindezt komoly akadálynak tartják, mivel nem szívesen használnának egy olyan eszközt, amelyet mások munkájára, azok beleegyezése nélkül épült.

A szórakoztatóipar műszaki gárdája azonban úgy tekint a Sora-ra, mint egy ígéretes potenciális eszközre, amely gazdagíthatja a film- és tévékészítés folyamatát. Úgy látják, hogy a technológia nagyon alkalmas a digitális effektek létrehozásának felgyorsítására. A Fox már használja a ChatGPT-t, hogy új tévéműsorokat és filmeket ajánljon a Tubi streaming szolgáltatásának nézői számára. Bár az OpenAI elmondta, hogy célja a szerzői jogok védelme, és megakadályozza, hogy olyan ismert karaktereket, mint Superman, vagy olyan ismert színészeket, mint Jennifer Aniston bemutató videókat generáljon, továbbra is aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy miként fogja védeni a kevésbé ismert előadókat.

Johansson konfliktusa az OpenAI-val új frontot nyit a tartalomipar és az MI vezető cége közötti csatában. John Yanchunis, a Morgan & Morgan ügyvédi iroda partnere szerint Johansson joggal hivatkozhat arra, hogy az OpenAI megsértette a nyilvánossághoz való jogát, amely jogot ad egy személynek arra, hogy ellenőrizze nevének, képének vagy képmásának kereskedelmi felhasználását. Bette Midler énekesnő a törvényt használta fel saját hangjának visszaszerzésére egy olyan ügyben, amely a jogászok szerint precedenst teremtett. Sikeresen beperelte a Ford reklámügynökségét, a Young & Rubicam-et, amiért az egy háttérénekesnőt bérelt fel, hogy utánozza a „Do You Want to Dance?” című dalát egy autóreklámban, miután visszautasította a dal előadására vonatkozó ajánlatot. Az 1987-ben lezajlott ügy a Legfelsőbb Bíróságig jutott, amely helyt adott a nyilvánossághoz való jogának.

Tom Waits 1988-ban hasonló pert nyert a Frito-Lay ellen egy olyan reklámfilm miatt, amelyben Waits énekstílusát utánzó előadás szerepelt. "A hangot utánzók mindkét esetben olyan dalokat adtak elő, amelyeket adott énekesek tettek híressé, így az emberek valószínűleg azt feltételezték, hogy a művészek énekelnek, és ők támogatták a termékeket” - mondta Mark Lemley, a Stanford Program in Law, Science and Technology igazgatója. A Johansson-ügy kevésbé egyértelmű, mint a korábbi esetek, bár Johansson hangjának a A nő (Her)-ből való utánzására tett erőfeszítések, valamint Altman többszöri megkeresése, hogy felvegye őt, és egy tweetje, amelyben a filmre hivatkozik „elég erős jogalapot teremtenek Johansson számára” - mondta Lemley.

Az OpenAI közlése szerint nem állt szándékában, hogy a Sky hang úgy szólaljon meg, mint Johanssoné, de ez nem feltétlenül menti meg a céget. Annak ellenére, hogy az OpenAI nem említette kifejezetten Johanssont, maguk a bemutató nézői vették észre a hasonlóságot. Ezek a kommentek már akkor megjelentek, amikor a ChatGPT-4o demója még tartott, és a Saturday Night Live még viccelődött is ezzel. Jeffrey Bennett, a SAG-AFTRA előadóművészek szakszervezetének főtanácsadója, aki jelentős szerepet játszott a nyilvánossághoz való jog megteremtésében Kaliforniában és az ország más részein, a szerzői jog szövetségi szintű védelméhez hasonló szövetségi szintű jogot sürget a hang és a képmás védelmére. "Nagyon örülünk, hogy most egy párbeszéd folyik erről” - mondta Bennett. "Már jó ideje kiabálunk erről. Terjed a deepfake (mély hamisítvány), és ez mindenkire hatással lesz. Most már tényleg kell erre valami megoldás."