Visszaszorítható a kalózkodás a másolásvédelmi technológiákkal?

Lemezkiadók és filmstúdiók vs. kalózok, avagy valóban a másolásvédelmi technológiák jelentik a legmegfelelőbb és leghatékonyabb eszközt a zenék és videók illegális másolásának megfékezésére?

Nem kétséges, hogy a filmstúdiók és lemezkiadók legrosszabb rémálmai váltak valóra néhány évvel ezelőtt két eszköz képében. Az egyik a CD-író, amelynek általános elterjedésével rohamosan szaporodtak az illegális audió CD másolatok, a másik pedig a P2P (Peer-to-Peer - Egyenrangú Hálózat) internetes hálózati technológia, amely a társaságoknak óriási kárt okozó internetes fájlcsere hálózatok alapjául szolgál.

A második egymást követő évben csökkentek a zeneipar bevételei

A társaságok természetesen az Internetet, és az illegális online zenefájl-csere szolgáltatásokat okolják a visszaesésért. A zeneipar 2001-ben 33,7 milliárd dollár összbevételt ért el, amely 5 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest, közölte a zeneipar képviselőinek nemzetközi szövetsége (IFPI - International Federation of the Phonographic Industry) az elmúlt hetekben. A bevételek 2000-ben ugyanilyen mértékű visszaesést mutattak, akkor a zeneipar képviselői összesen 37 milliárd dollár bevételt könyvelhettek el.

A lemezkiadók szerint a zene iránti igény egyáltalán nem csökkent, sőt inkább növekvő tendenciát mutat, az eladásokat pedig az illegális online fájlcsere hálózatok, a rajtuk folyó kalózkodás, illetve az egyre általánosabbá váló, CD-írókkal készített audió CD kalózmásolatok vetik vissza. Egyes elemzők ugyanakkor úgy vélik, a visszesés oka a piac ciklikus jellegében rejlik, és nem a kalózkodás terjedésében. A zeneipar a '90-es években lendületes növekedést mutatott, az elmúlt években viszont visszaeső ágba került. Ez azonban elmondásuk szerint nem az internetnek, illetve az új technológiáknak köszönhető.

- Véleményem szerint az Internet egy nagyon jó bűnbak, de a valóság ennél sokkal összetettebb - mondta Aram Sinnreich, a Jupiter Media Metrix piackutató cég egyik elemzője. - Statisztikailag a fájlcsere szolgáltatások semmiképp nem vehetők lényeges tényezőnek, mivel közismert, hogy az ilyen hálózatok CD-írók nélkül jótékony hatással vannak az audió CD lemezek eladásaira - tette hozzá az elemző, aki azt azonban elismerte, hogy a fájlcsere szolgáltatások és a CD-írók együttesen negatív hatással vannak a zenei CD-k iránti keresletre.

A kiadók keményen fel kívánnak lépni a kalózok ellen

Miután a lemezkiadók és filmstúdiók az utóbbi években egyre többet beszéltek a kalózkodás káros hatásairól, a társaságok a közelmúltban határozott lépésre szánták el magukat, és erőteljes támadást indítottak a bevételek drasztikus visszaesését okozó kalózkodás ellen. Kérdés azonban, hogy a társaságok a megfelelő eszközhöz fordultak-e a kalózmásolatok visszaszorítása érdekében, és elérhetik-e céljaikat a jelenlegi módszerekkel.

Sokan ugyanis úgy vélik, hogy a különféle audió CD másolásvédelmi technológiák teljesen alkalmatlanok a zeneszámok interneten keresztüli, illegális terjesztésének megakadályozására, mitöbb az efféle megoldásoknak azok isszák meg a levét, akik megvásárolják az eredeti lemezeket a boltban, de pénzükért nem azt kapják, mint amit elvártak. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy a kiadók elveszítik megmaradt vásárlói bázisukat is, és valóban kritikus helyzetbe kerülnek. Ipari szakértők szerint a lemezkiadók egyes Internet- és PC-ellenes lépéseikkel könnyen elidegeníthetik maguktól a legfiatalabb generációt, amely generációra viszont mindenképpen szüksége lenne a társaságoknak, különösképpen a közelmúltban indított, előfizetés-alapú online zeneszolgáltatások sikeréhez.

Az Internet egyre gyarapodó felhasználói táborával bizonyos tekintetben potenciális veszélyforrás a kiadókra nézve, mivel az illegálisan lemásolt filmek és zenék döntő többsége a világhálón keresztül terjed el szerte a világon. Másik oldalról közelítve meg a kérdést, az Internet a maga többszáz millió felhasználójával olyan óriási lehetőségeket rejt a zene- és filmipar számára, amelyet vétek lenne nem kihasználni.

A kiadók azonban -éppen az illegális másolatok elterjedésétől való félelem miatt- sokáig elhatárolódtak az Internet világától, és ez a jelek szerint döntő tényező volt abban, hogy -legalábbis jelenleg- a két lehetőségből az első, a társaságok számára kellemetlen látszik megvalósulni. Nem nehéz belátni, hogy a világháló megfelelő hozzáállás esetén páratlan lehetőséget nyújtana a zene- és filmiparnak a további növekedésre, terjeszkedésre, profitszerzésre. A jelek szerint a társaságok azonban elhalasztották a nagy lehetőséget, és az Internet ereje ahelyett, hogy támogatná őket, ellenük fordult.

Bár az utóbbi 1 - 1,5 évben mind a lemezkiadók, mind a hollywood-i filmstúdiók nyitni kezdtek a világháló felé, és sorra adják ki a különböző fizetős zene- és videószolgáltatásokat, a rendkívüli mértékben elharapódzott kalózkodás mellett nem lesz könnyű sikert aratni.

Nyilvánvaló, hogy amíg az ingyenes, és nem mellékes szempontból illegális fájlcsere szolgáltatások viszonylagosan zavartalanul működnek, a társaságoknak nem lesz egyszerű rávenni a felhasználókat arra, hogy fizessenek a világhálóról letöltött zenékért és filmekért. A zeneipar a közelmúltban ugyan sikert aratott az -illegális- fájlcsere szolgáltatások első jelentős képviselőjének tartott Napster hálózat felszámoltatásában, a szolgáltatás leállásával azonban újabb hálózatok jelentek meg, és terjedtek el futótűzként.