Microsoft Technet Konferencia - Budapest

Molnár után újra Schäferhez került a labda "NTFRS és társai avagy Mitől köhög az AD?" és a "Hasznos holmik" Az előadáson előadta az AD replikáció varázslatot, vagyis egy adott könyvtár hirtelen egy másik DC-n is megjelent. Néhány apróbb felhasználói programot is bemutatott, melyeket legjobban szeret és az MS jól eldugta őket az adminok elől.

Az előadás végét már mindenki várta a kávészünet miatt. A hostess lányok az előadás vége felé beszivárogtak és testükkel állták el az egyik kijáratot. Természetesen amint besétáltak a terembe, a férfiarcok illő komolysággal és rettentő szaktudásról tanúbizonyságot tevő figyelemmel kísérték az előadás fennmaradó részét. A fennmaradó két kijáraton ömlött ki az éhes nép, és jó magyar szokás szerint azonnal a péksüteményes tálra vetették magukat és tornyokat emelve a tányéron versenyt ettek a többiekkel - félszemmel mindig azt nézve, maradt e még a tálcán fogyasztható finomság. Olyan voltam, mint a Forrest Gumpban az elnöki fogadáson a főszereplő: "Éhes nem voltam, de szomjas igen, ezért, mivel az üdítő ingyen volt, ittam".

A sütiszünet után egy picit idősebbnek tűnő úriember, Fischer Péter következett. Rendkívül élvezetesen tálalta azt a témát, melynek fedőneve "Corporate Error Reporting 2.0". A témaválasztás szerint a mindenki által fölöslegesnek tartott "Küldjük el a Microsoftnak a hibát" dialógusablakot saját hálózaton összegyűjthetjük, majd statisztikát készítve belőle, láthatjuk, hogy mi okoz a legtöbb felhasználónak problémát.

Arra a titokra is fény derült, mit is kezd a Microsoft az ilyen beküldött hibákkal. Statisztikát készítenek belőle és a legtöbbször előforduló hibákkal kezdenek foglalkozni. Persze ilyen szoftverhez csak az juthat hozzá, akinek van SA licence, és ilyen nem nagyon volt senkinek a teremben. Ezután a "Terminal Server 1." című előadása is, mely a rendkívül bonyolult és rendkívül unalmas MS licenceléssel foglalkozott. Nem irigyeltem az előadót, de azért mindent megtett azért, hogy az ebéd előtti utolsó előadáson mindenki ébren maradjon. A legmegdöbbentőbb az a része volt az előadásnak, mely szerint egy kliens gép második csatlakozása esetén a Terminal Server véletlenszerűen(!!!) kioszt egy 52 és 87 közötti számot a kliensnek, mely annyi napig enged csatlakozást, amekkora számot kapott. Mindig sejtettem, hogy az MS programozói vicces fiúk, de hogy ennyire...

A hostessek testükkel újra elállták az egyik kijáratot. A tömeg ezért nem ment át rajtuk, de a pocakot azért mindenki behúzta, amikor elment előttük. Mivel csak szendvicset és a szendvics után aprósüteményt lehetett enni, ezért talán egy embertől hallottam félfüllel, hogy hiányolja a melegételt, de aztán már nem beszélt, mert tele lett a szája szendviccsel. A feltűnően testes üzemeltetőkön kívül mindenki két pofazacskóra tömte az ételt, de voltak, akik nagy hangon szakmai dolgokat vitattak meg és enni is elfelejtettek. A forgatagból előtűnt egy-két ígéretes külsejű üzemeltető kollegina is, akikkel természetesen nem állt szóba egyetlen rendszergazda sem, hiszen minden rendszergazda szégyenlős, ha nőkről van szó, és nincs közte és a nő között IRC kapcsolat.

Az ebéd után Tóth Sándor beszélt egy témáról, melynek címe "Exchange 2003" volt, de elsősorban az Exchange biztonság területét körbejárva a 2003-ról nem sok szót ejtett. Az utolsó előadást Sárosi György tartotta "RPC over HTTP" címmel, melyben arra a lehetőségre készülünk fel, amikor egy felhasználó betér egy szállodába, ahol csak http/https protokollokat engedélyeznek. Bár manapság minden magára valamit is adó szálloda engedi azért a VPN kapcsolatot is, mindenesetre megismerkedtünk ezzel a lehetőséggel és persze minden hátrányával is.

A konferencia fináléjaként egereket, billentyűzeteket és egyéb apróságokat sorsoltak ki. A nyertesek döntő többsége a végét már nem várta meg, ezért egy-egy tárgyat ötször, hatszor is kisorsoltak. Úgy éreztem, hgoy az egész előadássorozatot végigkísérte az MS részéről egyfajta önirónia. Ahol lehetett, megemlítették a Linuxot, sőt, Schäfer még legjobb barátján, a VirtualPC-n egy Knoppixot is indított. Persze az, hogy egyáltalán elindult, elsősorban Klaus Knopper érdeme.