2004. július 23. 23:39, Péntek
[Infinit] A Jupiter Research új beszámolója szerint a szélessávú összeköttetéssel
rendelkező európai felhasználók 30%-ának lassú az internetkapcsolata. A
kutatócég szerint óriási különbségek érhetők tetten a különböző szélessávú
szolgáltatások minőségi színvonalában.
A szélessávú eléréssel rendelkezők több mint egynegyede olcsó, 512 kilobit/sec
sebességnél lassabb hálózati kapcsolatot biztosító termékcsomagokat, illetve
percdíjas szolgáltatást választott. Az európai felhasználók egy része eközben
olyan szupergyors összeköttetést használ, amely a lassúbb eléréssel bíró
szörfölőkével össze sem hasonlítható internetezési élményt garantál. Míg a
magasabb színvonalú összeköttetéssel rendelkezők könnyen ki tudják használni a
szélessávú telefónia és videó-szolgáltatások előnyeit, addig a lassúbb
szélessávú szolgáltatásokat választók lehetőségei lényegesen korlátozottabbak.
A kutatás néhány érdekes eredménye:
2003-ban az európai háztartások 13%-a rendelkezett szélessávú
internetkapcsolattal.
2009-re ez az érték 37%-os szintet fog elérni.
2009-re a görög háztartások 14%-a fog szélessávú eléréssel rendelkezni.
2009-re a holland háztartások 49%-a fog közepes, vagy magas színvonalú
szélessávú szolgáltatásokra előfizetni.
2009-re a brit háztartások 40%-a fog szélessávú eléréssel rendelkezni.
Bár Európában a Jupiter szerint kimagasló ütemben gyarapszik a szélessávú
elérések száma, ez nem jelenti azt, hogy minden szélessávú előfizető
ugyanolyan színvonalú szolgáltatást élvezhet - húzza alá a beszámoló.
"A szélessávú internetelérés fejlődésében szerte Európában mind az
elterjedtségi fok, mind pedig a sebesség és a díjak terén jelentős eltérések
érhetők tetten" - emeli ki Ian Fogg, a beszámoló szerzője. - "Mindez egy
olyan fajta digitális foltmintázat kialakulásához vezet, ahol egyes területek
felhasználói csúcsminőségű szélessávú szolgáltatásokat vesznek igénybe, míg
mások jóval alacsonyabb színvonalat képviselő termékcsomagokat választanak -
mindezt akár egy országon belül."
A Jupiter Research előrejelzése szerint 2009-re az európai háztartások 59%-a
fog internetkapcsolattal rendelkezni, és e hozzáférések 63%-a lesz szélessávú.
Mindez 62,4 millió háztartást jelent, ami a digitális tartalomszolgáltatással
foglalkozó cégeknek óriási üzleti lehetőséget kínálhat.
A tartalomszolgáltatóknak ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a
szélessávú elérés maga is számtalan különböző alakot ölthet. "A különböző
tartalomszolgáltatások bevezetése céljából kiszemelt piacok esetében ezért
nemcsak azt kell felmérni, hogy az adott piacon milyen mértékben hozzáférhető
a szélessávú internet, hanem azt is, hogy az adott ország szélessávú
felhasználói populációja mennyire alkalmas a tartalomszolgáltatás
befogadására" - emeli ki Fogg. "A különböző termékeket a legkisebb közös
többszörös elve alapján kell kiképezni" - fogalmaz az elemző.
Ahogy a szélessávú előfizetők száma egyre nő, azt is figyelembe kell venni,
hogy hány felhasználó használja egyszerre ugyanazt az internetkapcsolatot.
Minél többen versengenek ugyanazért az adatátviteli csatornáért, annál lassabb
lesz a hálózati kapcsolat. Ha például 20 felhasználó jut egy vonalra, az arány
20:1-hez lesz. Ha 50 felhasználó használ egy vonalat, az arány már 50:1.
Európában 2009-re Németország büszkélkedhet majd a legjelentősebb szélessávú
piaccal, ami 13,5 millió háztartást fog érinteni. A második legnépesebb
szélessávú internethasználói populációval (10,2 millió háztartás) az Egyesült
Királyság fog rendelkezni. A csúcsminőségű szélessávú internethasználók
arányát tekintve Hollandia és Svédország állnak majd az élen.
Informatika és tudomány