Általában a legtöbb digitális fényképezőgép rendelkezik valamilyen beépített vakuval, kivéve - költségcsökkentés címén - a nagyon olcsó, egyszerű gépeket és a legdrágább profi szerkezeteket, amelyeknél már egy beépített villanó megléte inkább felesleges tényező. Kétféle belső vakuval találkozhatunk. Az egyszerűbb, kisebb kivitelű gépeken a sima, előlapra szerelt beépített vakuval, a kicsit komolyabb gépeken pedig az úgynevezett felnyíló (pop-up) vakuval, mely a váz tetején-közepén, gombnyomásra vagy kézzel nyitható. Az előbbi az olcsóbb kivitel, de sajnos a sima beépített vakus kis gépek hajlamosabbak az ún. vörösszem-effektusra, valamint előfordulhat, hogy egyes esetekben a gép objektívjének árnyéka is rákerül a képre vakuzáskor. A felnyíló vakunál ez ritkább, mivel messzebb kerül a váztól és az objektívtől, viszont mechanikus mivolta miatt kicsit sérülékenyebb.
A beépített vakuk - egyéb beállításoktól függően - általában 2-3, az erősebbek 4-5 méterig nyújtanak jó megvilágítást. Az erősség a beállított rekesz és az érzékenység függvényében is változhat. A vaku erősségét az ún. kulcsszám adja meg. A digitális gépek beépített vakujai általában 10-14-es kulcsszámúak, a komolyabb külső vakuk akár 40-50, vagy még nagyobb kulcsszám-értékűek.
Ha beépített vakunk fényereje, vagy szolgáltatásai nem nyújtanak számunkra kellő alternatívát, úgy válasszunk olyan gépet, amelyen külső vaku csatlakozására is van mód. Ez történhet ún. szinkronkábel segítségével, mely olcsóbb megoldás viszont a vakut a kábel végén kézben kell fognunk, vagy vásárolnunk kell hozzá külön vakusínt, amire elhelyezhetjük. A másik megoldás az ún. vakupapucs, így a gépre helyezhető a külső vaku.
Hátránya, hogy a felrögzítve nincs vele olyan szabadságunk a vakufény irányának meghatározásában. A külső csatlakozással rendelkező gépek jó részén mindkét megoldást megtaláljuk, de előfordulhat, hogy csak egyfélét.
Itt a vaku viselkedését határozhatjuk meg. Ezen beállítások közül némelyik már az egészen egyszerű gépekben is elérhető. Nézzük az ismertebb beállításokat:
Auto: a fényviszonyoktól függően a gép maga dönti el, hogy szükséges-e bekapcsolnia a vakut, vagy sem.
Off: kikapcsoljuk vele a vakut, így semmilyen esetben nem fog villanni. (például múzeumban, ahol tilos vakut használni)
Fill-in: magyarul derítő vakuzás. Leggyakrabban napsütéses időben használhatjuk, ahol ugyan elegendő a fény, de pl. a felülről tűző déli nap miatt egy arcon erős árnyékok keletkeznek. Egy gyengébb derítővakuval az arcra villantva csökkenthetjük a kellemetlen árnyékokat.
Anti red eye (red eye reduction): magyarán vörösszemhatás-csökkentés. Portréalanyunknál esetleg fellépő vöröszszem-effektust próbálja csökkenteni azzal, hogy elővillanásokkal beszűkíti a fotóalany íriszét. Nem mindig hatásos, de segíthet.
Slow-sync: lassú szinkron. Hosszabb záridőt választ a gép, így nem csak az előtér - a vaku pár méteres hatósugarán belül - hanem a háttér is megfelelően exponált lesz. Például akkor kell ezt alkalmaznunk, ha éjszaka készítünk portrét egy szép műemlék előtt és azt szeretnénk, hogy ne csak a portréalany, de a háta mögötti műemlék is jól látszódjon. Állvány használata kötelező hozzá!
Ha gépünket valamely automata módban használjuk, a fénymérés után maga állítja be a szükségesnek ítélt rekeszt és záridőt. Vannak azonban esetek, amikor a gép által mért értékeket felül kell bírálnunk, hogy szépen megvilágított képet kapjunk. Az expozíció kompenzáció segítségével "sötétíthetünk", vagy "világosíthatunk" a képen. Példánkban -2 EV és +2 EV fényértékek között állíthatunk. A gép által mért értéket vesszük 0 EV-nek. Ehhez képest állíthatunk be -2-vel kisebb, vagy +2-vel nagyobb fényességi értéket.
1 EV fényérték megfelel a fentiekben írt 1 rekesz- vagy zársebesség-értéknek. Általában 1/2 vagy 1/3 lépésenként állíthatunk. Ez a funkció általában az egyszerűbb, automata gépeken is megtalálható.
Gépünk a szükséges rekeszértéket és a záridőértéket a fénymérés során határozza meg. Ez általában a fényképezőgép expozíciós gombjának félig lenyomásakor történik meg. A fénymérés módjának állításakor azt szabályozzuk, hogy gépünk a képterület mely részein mérjen fényt, illetve mely területeket vegyen elsődlegesen figyelembe. Nem minden gépen állítható e funkció. A leggyakrabban használt fénymérési módok:
Evaluative (kiértékelő): A gép a képmező több pontján mér fényt és ezek eredményeit kiértékelve határozza meg a szükséges beállításokat. Általában bármely átlagos szituációban használható, főleg, ha a kép megvilágítási viszonyai egyenletesek (nincs pl. erős fényforrás a sarokban, stb.) Az egyszerűbb gépek csak ezt a funkciót használják. Egyes gépeknél mátrix fénymérésnek nevezik. |
||
Center-Weighted (középre súlyozott): A gép a képmező egészén mér fényt, de kiértékelésekor leginkább a kép középső részének fényviszonyait veszi figyelembe és csak kisebb súllyal a kép többi részén mért értékeket. |
||
Spot (pont): A gép a képmező középpontján mér fényt, és ez alapján határozza meg a rekesz és záridő beállításokat. Akkor lehet fontos, ha kiegyensúlyozatlan fényviszonyok esetén csak a kép közepén lévő főtéma (vagy annak részletének) helyes megvilágítása fontos. Egyes gépeken az ennek megfelelő mérést Partial (parciális) fénymérésnek hívják, amely részben megegyezik a Spot méréssel, de némileg nagyobb területen mér, így olyan pontos mérésre nem alkalmas, mint a Spot. |
Rekesz-előválasztás
Félig automata mód. Ezt választva magunk szabályozhatjuk a rekeszértéket, a megfelelő határok között és a gép automatikája állítja be hozzá a megfelelőnek ítélt záridőt.
Záridő-előválasztás
Az előző ponthoz hasonlóan félig automata mód. Mi állíthatjuk be a kívánt záridőt, és a gép határozza meg mellé a jónak ítélt rekeszértéket.
Egyes digitális fényképezőgépek objektívházához csatlakoztatható külön vásárolható adaptergyűrű, amely a teleszkóposan kinyúló objektívet veszi körbe. Szerepe kisebb fokban a sérülékeny objektív védelme. Másrészt viszont az adapter eleje is menetes, amelyre ugyanolyan menetátmérőjű kiegészítők helyezhetők fel, ezzel gépünk képességeit megsokszorozhatjuk. Ezen kiegészítők legtöbbször a fotózásban használt szűrők, vagy az objektív látószögét befolyásoló nagylátószögű, illetve telekonverterek lehetnek.
A menetátmérő arról tájékoztat, hogy milyen átmérőjű gyűrűt kell keresnünk a boltokban. Az ilyen gépekhez létezik drágább gyári és olcsóbb utángyártott gyűrű is.