Digitális fényképezőgép-útmutató

Beépített vaku

Általában a legtöbb digitális fényképezőgép rendelkezik valamilyen beépített vakuval, kivéve - költségcsökkentés címén - a nagyon olcsó, egyszerű gépeket és a legdrágább profi szerkezeteket, amelyeknél már egy beépített villanó megléte inkább felesleges tényező. Kétféle belső vakuval találkozhatunk. Az egyszerűbb, kisebb kivitelű gépeken a sima, előlapra szerelt beépített vakuval, a kicsit komolyabb gépeken pedig az úgynevezett felnyíló (pop-up) vakuval, mely a váz tetején-közepén, gombnyomásra vagy kézzel nyitható. Az előbbi az olcsóbb kivitel, de sajnos a sima beépített vakus kis gépek hajlamosabbak az ún. vörösszem-effektusra, valamint előfordulhat, hogy egyes esetekben a gép objektívjének árnyéka is rákerül a képre vakuzáskor. A felnyíló vakunál ez ritkább, mivel messzebb kerül a váztól és az objektívtől, viszont mechanikus mivolta miatt kicsit sérülékenyebb.

A vaku erőssége

A beépített vakuk - egyéb beállításoktól függően - általában 2-3, az erősebbek 4-5 méterig nyújtanak jó megvilágítást. Az erősség a beállított rekesz és az érzékenység függvényében is változhat. A vaku erősségét az ún. kulcsszám adja meg. A digitális gépek beépített vakujai általában 10-14-es kulcsszámúak, a komolyabb külső vakuk akár 40-50, vagy még nagyobb kulcsszám-értékűek.

Külső vakucsatlakozás

Ha beépített vakunk fényereje, vagy szolgáltatásai nem nyújtanak számunkra kellő alternatívát, úgy válasszunk olyan gépet, amelyen külső vaku csatlakozására is van mód. Ez történhet ún. szinkronkábel segítségével, mely olcsóbb megoldás viszont a vakut a kábel végén kézben kell fognunk, vagy vásárolnunk kell hozzá külön vakusínt, amire elhelyezhetjük. A másik megoldás az ún. vakupapucs, így a gépre helyezhető a külső vaku.

Hátránya, hogy a felrögzítve nincs vele olyan szabadságunk a vakufény irányának meghatározásában. A külső csatlakozással rendelkező gépek jó részén mindkét megoldást megtaláljuk, de előfordulhat, hogy csak egyfélét.

Vakumódok

Itt a vaku viselkedését határozhatjuk meg. Ezen beállítások közül némelyik már az egészen egyszerű gépekben is elérhető. Nézzük az ismertebb beállításokat:

Auto: a fényviszonyoktól függően a gép maga dönti el, hogy szükséges-e bekapcsolnia a vakut, vagy sem.

Off: kikapcsoljuk vele a vakut, így semmilyen esetben nem fog villanni. (például múzeumban, ahol tilos vakut használni)

Fill-in: magyarul derítő vakuzás. Leggyakrabban napsütéses időben használhatjuk, ahol ugyan elegendő a fény, de pl. a felülről tűző déli nap miatt egy arcon erős árnyékok keletkeznek. Egy gyengébb derítővakuval az arcra villantva csökkenthetjük a kellemetlen árnyékokat.

Anti red eye (red eye reduction): magyarán vörösszemhatás-csökkentés. Portréalanyunknál esetleg fellépő vöröszszem-effektust próbálja csökkenteni azzal, hogy elővillanásokkal beszűkíti a fotóalany íriszét. Nem mindig hatásos, de segíthet.

Slow-sync: lassú szinkron. Hosszabb záridőt választ a gép, így nem csak az előtér - a vaku pár méteres hatósugarán belül - hanem a háttér is megfelelően exponált lesz. Például akkor kell ezt alkalmaznunk, ha éjszaka készítünk portrét egy szép műemlék előtt és azt szeretnénk, hogy ne csak a portréalany, de a háta mögötti műemlék is jól látszódjon. Állvány használata kötelező hozzá!

Expozíció-kompenzáció

Ha gépünket valamely automata módban használjuk, a fénymérés után maga állítja be a szükségesnek ítélt rekeszt és záridőt. Vannak azonban esetek, amikor a gép által mért értékeket felül kell bírálnunk, hogy szépen megvilágított képet kapjunk. Az expozíció kompenzáció segítségével "sötétíthetünk", vagy "világosíthatunk" a képen. Példánkban -2 EV és +2 EV fényértékek között állíthatunk. A gép által mért értéket vesszük 0 EV-nek. Ehhez képest állíthatunk be -2-vel kisebb, vagy +2-vel nagyobb fényességi értéket.

1 EV fényérték megfelel a fentiekben írt 1 rekesz- vagy zársebesség-értéknek. Általában 1/2 vagy 1/3 lépésenként állíthatunk. Ez a funkció általában az egyszerűbb, automata gépeken is megtalálható.

Fénymérés módja

Gépünk a szükséges rekeszértéket és a záridőértéket a fénymérés során határozza meg. Ez általában a fényképezőgép expozíciós gombjának félig lenyomásakor történik meg. A fénymérés módjának állításakor azt szabályozzuk, hogy gépünk a képterület mely részein mérjen fényt, illetve mely területeket vegyen elsődlegesen figyelembe. Nem minden gépen állítható e funkció. A leggyakrabban használt fénymérési módok:

		Evaluative (kiértékelő): A gép a képmező több pontján mér fényt és ezek eredményeit kiértékelve határozza meg a szükséges beállításokat. Általában bármely átlagos szituációban használható, főleg, ha a kép megvilágítási viszonyai egyenletesek (nincs pl. erős fényforrás a sarokban, stb.) Az egyszerűbb gépek csak ezt a funkciót használják. Egyes gépeknél mátrix fénymérésnek nevezik.
		Center-Weighted (középre súlyozott): A gép a képmező egészén mér fényt, de kiértékelésekor leginkább a kép középső részének fényviszonyait veszi figyelembe és csak kisebb súllyal a kép többi részén mért értékeket.
		Spot (pont): A gép a képmező középpontján mér fényt, és ez alapján határozza meg a rekesz és záridő beállításokat. Akkor lehet fontos, ha kiegyensúlyozatlan fényviszonyok esetén csak a kép közepén lévő főtéma (vagy annak részletének) helyes megvilágítása fontos. Egyes gépeken az ennek megfelelő mérést Partial (parciális) fénymérésnek hívják, amely részben megegyezik a Spot méréssel, de némileg nagyobb területen mér, így olyan pontos mérésre nem alkalmas, mint a Spot.

Rekesz-előválasztás

Félig automata mód. Ezt választva magunk szabályozhatjuk a rekeszértéket, a megfelelő határok között és a gép automatikája állítja be hozzá a megfelelőnek ítélt záridőt.

Záridő-előválasztás

Az előző ponthoz hasonlóan félig automata mód. Mi állíthatjuk be a kívánt záridőt, és a gép határozza meg mellé a jónak ítélt rekeszértéket.

Adapter-menetátmérő

Egyes digitális fényképezőgépek objektívházához csatlakoztatható külön vásárolható adaptergyűrű, amely a teleszkóposan kinyúló objektívet veszi körbe. Szerepe kisebb fokban a sérülékeny objektív védelme. Másrészt viszont az adapter eleje is menetes, amelyre ugyanolyan menetátmérőjű kiegészítők helyezhetők fel, ezzel gépünk képességeit megsokszorozhatjuk. Ezen kiegészítők legtöbbször a fotózásban használt szűrők, vagy az objektív látószögét befolyásoló nagylátószögű, illetve telekonverterek lehetnek.

A menetátmérő arról tájékoztat, hogy milyen átmérőjű gyűrűt kell keresnünk a boltokban. Az ilyen gépekhez létezik drágább gyári és olcsóbb utángyártott gyűrű is.