Piacon az első ikermagos Athlon 64 FX

Piacon az első ikermagos Athlon 64 FX

2006. január 10. 20:46, Kedd
Az AMD bejelentette az Athlon 64 FX család első ikermagos tagját, amely szerintük a játékőrültek és profik számára jelenleg a legjobb választás. Az FX-60 órajelben nem hoz látványos növekedést, ám teljesítményben annál inkább.

Az Athlon 64 FX-60 jelzésének megfelelően a család - és a vállalat asztali kínálatának - eddigi leggyorsabb tagja. Az ikermagos felépítésű processzor 2,6 GHz-es órajelen fut, tehát a 3 GHz-es álomhatár továbbra is álom marad. Ez azonban nem jelent óriási veszteséget, hiszen a 2 MB (processzormagonként 1 MB) méretű másodszintű gyorsítótárral megspékelt chip gyártója szerint így is jócskán maga mögött hagyja az elődöket. A Socket 939 foglalatban illeszkedő erőmű a szokásos PC3200 memóriavezérlőt foglalja magában, és ismeri az SSE2 és SSE3 utasításkészleteket.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Klikk a képekre a nagyobb változathoz

A processzor megjelenéséről már tavaly novemberben felröppentek az első hírek. Akkor megtudhattuk, hogy az új évben mindkét rivális gyártó ikermagos fejlesztéssel igyekszik javítani saját helyzetén, és míg az AMD az FX-60, vetélytársa a Pentium Extreme Edition 955 piacra dobásától reméli elhódítani a leggyorsabbnak kijáró koronát. Az Intel ezúttal is elsőként robbantott, ám ez a robbantás felemásra sikerült, amit az is jelez, hogy fél éven belül jönnek az új változatok, amelyeknél igyekeznek minden eddiginél jobban leszorítani a fogyasztást és a hőtermelést.


Fogyasztása üresjáratban 135, terhelés alatt pedig 225 watt

Az AMD előnye itt jelenik meg riválisával szemben, az FX-60 ugyanis elődeihez hasonlóan támogatja a Cool'n'Quiet technológiát, míg az Extreme 955 egyelőre hiányt szenved ezen a téren. Az X-bit Labs saját adatai szerint a kisebb gyártó üdvöskéje legfeljebb 110 wattot fogyaszt, amivel szintén maga mögött hagyja az eddig vezető Athlon 64 4800+ chipet, ám ez még mindig érzékelhetően kevesebb, mint a 955 étvágya. Az Intel ezt új megoldásokkal, így a virtualizációs technológiával, illetve modernebb gyártástechnológiával, vagyis a 65 nanométeres csíkszélességgel igyekszik ellensúlyozni. Hogy milyen sikerrel, azt majd az első összehasonlító tesztek, illetve a vásárlói igények mutatják majd meg igazán.

Néhány külföldi teszt:
  • AnandTech
  • Bjorn3d
  • HardTecs4U
  • HotHardware
  • LostCircuits
  • TechReport

    Kapcsolódó linkek

  • Listázás a fórumban 
    Adatvédelmi beállítások