Vége a felvételi trükközésnek - interjú Magyar Bálinttal

Nem lesz egy eurós laptop, nem lehet többé államilag finanszírozott éveket csalni, az új diák XXI. századi oktatásban részesül, a középiskolákban viszont a 40 kbps már szélessávnak számít egy gépre vetítve. Magyar Bálinttal beszélgettünk a felsőoktatás, közoktatás és az informatika kapcsolatáról.

Korábbi interjúinkban megpróbáltunk fényt deríteni a Sulinet Expressz legendájára, de az IHM gyorsan lepasszolta a kérdést. Egyenes út vezetett az oktatási miniszterhez, Magyar Bálinthoz, aki szívesen válaszolt kérdéseinkre. Mivel az informatika és a tudomány metszéspontja véleményem szerint a felsőoktatás, ezért nem tudtam elmenni a diákigazolványok, a közoktatási reform és egyéb egyetemista kérdések mellett sem. Magyar Bálint válaszai ezekben a kérdésekben is meglepően felkészültek voltak, és érettségi botrányok viharai után végre valami pozitív is elhangozhat felőle. Habár számos eredmény megkérdőjelezhető, a közös cél, mégpedig a magyar oktatás átalakítása a lexikongyárból gyakorlatias szakember képzővé, úgy tűnik hamarosan realizálódhat.

SG.hu: Első kérdésem a diákigazolványokkal kapcsolatos. Ki fogja készíteni, mire lesz képes és mikor?

Magyar Bálint: Eredetileg három cég pályázott, közülük az egyiket az Educatio Kht. minősítette alkalmatlannak, a másikat a közbeszerzési döntőbizottság zárta ki, a harmadik, a T-Systems Hungary Kft. ajánlata pedig azért vált elfogadhatatlanná, mert a cég az Educatio Kht. többszöri kérésére sem csökkentette számottevően ajánlati árait. A diákigazolványoknál új pályázatot írunk ki, mivel az Educatio Kht. eredménytelennek nyilvánította a legutóbbi közbeszerzési eljárást. Eredmény májusra várható. Most olyan nyílt szabványú kártyát szeretnénk bevezetni, amely alkalmas az elektronikus aláírásra és amely a legkülönbözőbb alkalmazásokra programozható chipkártyát tartalmaz. Fejleszthető lesz rá uszodabelépő, rámásolható lesz a BKV elektronikus jegye, megjelenhet rajta a diák oktatási azonosítója is.

SG.hu: Az Educatio milyen árat nem tudott elfogadni?

Magyar Bálint: Az árat nem tudtuk olyan mértékig "lenyomni", mint amennyire akartuk. A felsőoktatási intelligens kártyánál 2475 Ft + áfa, a közoktatási plasztik kártyánál 275 Ft +áfa árig jutottunk el, de még ezt is magasnak találtuk. Igazából nem is a chipek árát éreztük drágának, hanem magát a műanyag kártyáét, ezért most részekre bontjuk a pályázatot, ezzel az árakat talán le lehet szállítani.

SG.hu: Miért kerülnek új funkciók a tervezett új kártyába, ha ezek némelyike még nem használható?

Magyar Bálint: Ez egy olyan kérdés, mintha számon kérnénk egy autógyártótól, hogy nincs elég aszfaltút, ahol mehet. Ez megosztott felelősség kérdése; amiből a mi felelősségünk, hogy ha van aszfaltút, akkor rendesen guruljon rajta a kocsi. Természetes az, hogy egy olyan kártyába, amit 5-6 évre tervezünk és a tulajdonosa 5-6 évig használ, belekalkuláljuk azt a technikai fejlődést is, amely az egyetemek és a fogadó intézmények részéről tapasztalható.

Az egyetemisták fele már tudja használni intézményen belül, de hogy egy példát említsek: a szegedi egyetemisták a tömegközlekedési bérletvásárlást is bonyolíthatják ezzel. Valószínűleg a BKV, Volán és MÁV járatain nagyon rövid időn belül lehet majd diákigazolvánnyal utazni, fizetni. Ehhez viszont kell az, hogy a saját maguk érdekében ezek a cégek azt a fejlesztést véghezvigyék, amivel a chipkártyákat tudják majd fogadni.

SG.hu: Fogja támogatni az OM vagy az állam ezt a folyamatot valamilyen formában?

Magyar Bálint: Ez más feladata, hiszen leginkább a Pénzügyminisztérium és a költségvetés legelemibb érdeke, hogy ne lehessen hamisítani a diákigazolványokat és a kedvezményekkel se lehessen visszaélni.

SG.hu: Hol lehet máris használni ezeket ténylegesen?

Magyar Bálint: A fővárosi HIK és szegedi TIK mellett Gyöngyösön, Egerben, Debrecenben, Sopronban vannak olyan számítógépek, amelyekhez kártyaolvasó csatlakozik. Itt diákigazolvánnyal lehet bejelentkezni a gépre, az ELTE-n mindenki a chip segítségével azonosíthatja magát az elektronikus tanulmányi rendszerben. És még nem is beszéltünk az egyetemen kívüli tényleges kereskedelmi felhasználásról, ami még igazából nem indult be, de a lehetőség nyitott és már vannak is cégek, akik a diákigazolvány tulajdonosainak kereskedelmi kedvezményt nyújtanak. Az új kártyákkal már nemcsak az étel- és italautomaták használatát, vizsgára jelentkezési a különböző beléptetési funkciókat lehet megoldani, hanem ösztöndíjak fogadására, elektronikus aláírásra, diplomamellékletek tárolására is lehetőség lesz. Természetes, hogy ezzel lépést kell tartani, de az ellenzék a Frédi és Béni megoldását szorgalmazza, ahol őskori agyaglapocskákkal és rovásírással dolgoznak. Persze, hogy az olcsóbban kijön.

SG.hu: Tavaly Kovács Kálmán a vele készült interjú során minden Sulinettel kapcsolatos kérdést áthárított az OM-re, ezért szeretnénk ezzel a témával kapcsolatban végre releváns válaszokat kapni. Kezdjük a Sulinet Expresszel. A kérdés sokadszorra is, hogy megbukott vagy még igazságosabb lett?

Nyugodtan kijenthetem, a program sikeres volt, a menetközbeni változások (pl. jövedelemplafon, önrész) pedig azt szolgálták, hogy a rendszer igazságosabb legyen. Az érdeklődés töretlen: a Sulinet Expressz tavalyi forgalma 18 milliárd forint volt.

SG.hu: Éppen ez a bajunk vele. A program látványosan a luxusimportot támogatja.

Magyar Bálint: Nem hisszük, hogy a luxust támogatná a program, hiszen a kedvezményt már erősen irányítottan lehet igénybe venni; csak komplett gépeket lehet 50%-os önrész vállalásával és egy bizonyos jövedelemhatár alatt vásárolni. Tehát épp ellenkezőleg, a rászorulók tudnak igazán részt venni benne.

SG.hu: Azért gondoltuk, hogy luxusnak számít, mert az előző évben még mondjuk 64 bites processzorokat és hasonlókat lehetett vásárolni, sőt most is van Athlon64-es konfiguráció Sulinetben. Biztos, hogy nem akarom, hogy az én adómból támogassák, hogy valaki 64 bites processzort vesz.

Magyar Bálint: Most már nincsen benne, a jelenlegi konstrukció szerint már csak komplett konfigurációk kaphatóak. Magyarul az a kérdés, hogy mi igazságosabb, ha hozzájárulunk ahhoz is, ha valaki leromlott számítógépét fel tudja turbózni anélkül, hogy komplett gépet vegyen vagy ha csak új konfigurációkat támogatunk? Most úgy érzem, hogy az anyagi korlát mellett már nagyobb az a kulturális korlát, amely a gépek elterjedése előtt áll akadályként. Akinek már van számítógépe, az hamarabb fog szánni arra, hogy fejlesszen, mintha valakinek nincs és egy új gépet kell vennie. Ezért most már csak azt kívántuk támogatni, hogy ezt az első lépést megtegyék: Nincsen gépem, legyen gépem. Akkor nem lenne szükség a Sulinet Expressz támogatásra, ha a világ élvonalába tartoznánk számítógép-penetráció szempontjából, de ez nem így van.

SG.hu: Milyen mértékben torzítja Magyarország import-export arányát a Sulinet Expressz program?

Magyar Bálint: Többen vásárolhattak alkatrészeket eddig, de ez a lehetőség már nem áll fenn. November 8-tól csak teljes konfigurációkat vásárolhatnak, másrészt a Sulinet Expressz nagymértékben hozzájárult a számítógép piac kifehérítéséhez, hiszen a szállítóknak igazolniuk kellett, hogy legális forrásokból származik az alkatrész. Ez a processzoroknál kimutathatóan jelentős adóbevétel-növekedést eredményezett. Természetesen nem annyit, mint amennyibe a program került, de azokat a kiadásokat a kitűzött célok megvalósításának szenteltük.