JAS-39 Gripen, az új va­dász­gé­pünk II.

Nemrég megérkeztek az Magyar Légierő kötelékébe az első JAS-39 EBS HU Gripen vadászgépek, ebből az alkalomból mutatjuk be a típust.

- I. rész - | - II. rész -
Magyarország az 1990-es évek közepétől lebegtette egy nyugati vadászgéptípus beszerzését, a cél a MiG-29-esek leváltása volt egy modernebb, nyugati típusra. Ezzel kapcsolatban nem lehet elmenni a mellett, hogy egy pillanatra ne térjünk ki a MiG-ekre. Ezeket a repülőgépeket a szovjet államadósság egy részéért kapta hazánk 1993-94-ben, összesen 28 példányt. A gépeket sok kritika érte amiatt, mert nem elég megbízhatóak, illetve sok a probléma a pótalkatrészek körül, valamint nem NATO-kompatibilisek.


Magyar MiG-29-es - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A megbízhatóság terén nem elhanyagolható, hogy a vadászgépek a szabad ég alatt aludtak, a Gripeneknél pedig a szerződés része, hogy hangárban kell tárolni őket. A pótalkatrészek terén egy mondás keringett ezzel kapcsolatban, miszerint a meg sem rendelt alkatrész tényleg nagyon nehezen akar megérkezni. Ami a NATO-kompatibilitást illeti, ott viszont komolyabb beavatkozásokra lett volna szükség.

1995-től kezdve az amerikai Lockheed, a svéd Saab és francia Dassault kezdett el lobbizni saját vadászgéptípusuk mellett. 1998-ban azonban a választásokon nyertes Orbán-kormány kijelentette, hogy az ország nem engedheti meg nyugati vadászgépek beszerzését. 1999 és 2000 között a MiG-29-esek felújítása szerepel a napirenden, amit egy német-orosz konzorcium végezne el, erről szándéknyilatkozat is születik 2000-ben. Meglepő módon nem sokkal később a honvédelmi minisztérium ajánlatot kér használt F-16-os és F/A-18-as vadászgépek beszerzésére, és a Saab és a BAe cégek ajánlatot tesznek Gripen gépek eladására. 2001-ben döntés születik 24 darab használt nyugati gép beszerzéséről, a nemzetbiztonsági kabinet ajánlása alapján az F-16-os típusból.

Összesen négy ajánlat érkezik. Az F-16-osokra ajánlatot tesz az Egyesült Államok mellett Törökország és Belgium is, valamint Svédország a Gripenekről, amit egy teljes gazdasági csomaggal együtt nyújtanak be. 2001. szeptember 10-én a honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a svéd fél ajánlatát fogadják el, 12 db JAS-39A és 2 db JAS-39B gép bérletéről. A döntés nagy meglepetést kelt, hiszen korábban szinte biztos befutónak tűnt az F-16-os.


Magyar Gripen szerelés alatt
A bejelentéskor, illetve utána is a döntéssel kapcsolatban sokszor elhangzott, hogy elsősorban a svéd fél által vállalt gazdasági ellentételezésének köszönhető a siker. Hozzá kell tenni, hogy a nagy volumenű katonai beszerzésekkel kapcsolatban a világ legtöbb táján nagymértékben politikai és gazdasági döntés születik. Itt azonban nem ért véget a történet, mivel 2002-ben kormányváltás történt, és az új Medgyessy-kormány felülvizsgálta az eredeti Gripen-szerződést.

Több téren elégedetlenek voltak, mivel a gép nem felelt meg a NATO szabványoknak, nem volt a levegőben utánatölthető, és nem volt képes precíziós fegyvereket bevetni - az előző kormány véleménye szerint úgyis csak a saját légter védelmére hivatottak a gépek, így nekik nem is hiányoztak ezek a képességek. Az új kívánalmaknak viszont nem feleltek meg a JAS-39A/B gépek, csak az újabb, JAS-39C/D változatok. Az egyeztetések végére egy öszvér típus kezdett körvonalazódni: a törzs és a fedélzeti rendszerek a JAS-39C/D változathoz tartoznak, a szárnyak, vezérsíkok és egyes további részegységek pedig a JAS-39A/B változatból származnak. Ez lett a JAS-39 EBS HU, egy köztes megoldás.


Magyar Gripenek útban hazafelé - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A gép immár rendelkezik a JAS-39C/D legtöbb új képességével, és a régi szerződéshez tartozó részek sem vésznek kárba. A magyar gépekbe NATO szabványú rádiók, barát-ellenség azonosító rendszer (IFF), fegyvertartó pilonok és Link 16 adatkapcsolat kerül, továbbá a műszerek angolszász mértékegységeket használnak. A szerződés szerint a gépeket 10 évig béreljük, utána maradványértéken megvásárolhatjuk őket. A bérleti idő alatt évente egyenként 120 órát repülhetnek, a svéd fél teljes körű logisztikai hátteret biztosít a gépek üzemeltetéséhez, és garantálják a legalább 70%-os hadrafoghatóságot. Az ár tartalmazza a földi és a hajózó személyzet kiképzését, a szükséges szerszámokat és kiszolgáló berendezéseket.

A szerződésnek nem része a fegyverzet, amire összesen mintegy huszonnyolc milliárd forintot szándékozik költeni a honvédelmi minisztérium. Eddig a közép hatótávolságú AIM-120C-5 AMRAMM levegő-levegő rakéták beszerzéséről döntöttek, 40 darabot vásárolunk mintegy öt és fél milliárd forintért. Szintén beszerzés alatt áll (várhatóan) hat darab Litening célmegjelölő konténer, 3,3 milliárd forint értékben. Várhatóan még az idén megérkeznek az AIM-9L Sidewinder rövid hatótávolságú légiharc rakéták, illetve folynak a tárgyalások az AGM-65 Maverick földi célok elleni irányított rakéták beszerzéséről, valamint a tervekben szerepeltek még lézerirányítású légibombák is.


A magyar gépek közül az első öt példány 2006. március 21-én érkezett meg, két kétüléses és három együléses változat. Az összes gép 2007-re lesz itthon, teljes hadrafoghatóságuk viszont csak 2009-re várható.