JAS-39 Gripen, az új va­dász­gé­pünk II.

Egy kissé félszeg téma következik: a Gripen vadászgépek beszerzése, majd a szerződés megváltoztatása sok, elsősorban politikai indíttatású vitát gerjesztett. Ezek alatt sok, a laikusokat megtévesztő félinformáció vagy egyszerű hazugság lett szóbeszéd tárgya. Ezek közül a legáltalánosabbakat megpróbáljuk most tisztázni.

Minek kellenek Magyarországnak új vadászgépek?

Kétségkívül az egyik legkényesebb kérdés. Magyarország 1993-ban kapott 28 darab MIG-29B és UB vadászgépet, és 2000-ben, mikor nyugati vadászgépek beszerzése mellett döntöttek, ezek mindössze hét-nyolc évesek voltak. A gond az, hogy a sors eléggé mostohán bánt a MIG 29-esekkel: a nem éppen ideális tárolási feltételek és az alkatrészhiány miatti kannibalizmus okán hadrafoghatóságuk folyamatosan romlott, ráadásul a gépekhez rendelkezésre álló fegyverzett is szépen lassan kiöregedett. A MIG-ek felújításával és megfelelő üzemeltetési körülmények biztosításával, továbbá új rakéták beszerzésével az orosz gépek cseréje jó pár évvel kitolható lett volna.


Minek nekünk NATO kompatibilis gép?

Magyarország a NATO tagállama, és így bizonyos kötelezettségek vonatkoznak rá. Ezek közé tartozik például az, hogy lehetőleg meg kell valósítsa az un. interoperabilitást, vagyis azt hogy a többi NATO tagország vadászgépeivel, földi irányításával is tudjon kommunikálni, rendelkezzen a NATO szabvány barát-ellenség felismerő rendszerrel, stb. Magyarország négy Gripen gépet ajánlott fel a NATO számára, amelyek így együttműködhetnek majd a NATO erők többi részével. A félreértések elkerülése végett itt nem feltétlenül katonai bevetésekre kérhetik fel a gépeket.

A három új balti NATO tagország, Észtország, Lettország és Litvánia nem is rendelkezik saját légierővel. A légtér védelmét más NATO országok vadászgépei háromhónapos forgásban látják el, jelenleg lengyel MiG-29-esek, majd török F-16-osok fogják őket őrizni. A délnyugati szomszédunk, Szlovénia légtérvédelmét jelenleg Olaszország látja el, noha eredetileg felkérés érkezett mifelénk is, de azt a kevés repképes MiG miatt elutasítottuk.

Nem tud megfordulni a Gripen az ország határain belül

Teljesen érthetetlen és erőltetett állítás egy alapjában véve jó manőverező képességű vadászgépről.


A felségjelzés az alacsony láthatóságú festés miatt fekete-fehér, a legtöbb amerikai gépen már jóideje csak ilyet használnak - klikk a képekre a nagyobb változathoz
Minek szükséges a légi utántöltés képessége egy ilyen kis ország számára?

A légi utántöltés valóban eredetileg a hatótávolság kitolására szolgált, viszont a vadászgépek esetén egyben a járőrözés időtartamának kitolására is alkalmas. Egy vadászgép csak mintegy egy-másfél órát tölthet a levegőben járőrözéssel, mivel ezután a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége már nem elegendő a harcba bocsátkozáshoz. Ezután a gépnek le kell szállnia, és egy másik géppárnak kell felszállnia, hogy kiváltsa őket. Légi utántöltéssel ezt az egy-másfél órás időtartamot akár négy-hat órára is ki lehet tolni. Így egyben megnő az adott pillanatban rendelkezésre álló gépek száma, hiszen nem szükséges az utántöltés miatt leszállni.


Gripenek légi utántöltés közben
A Gripen még nem bizonyított egyetlen háborúban sem!

Az Eurofighter, a japán F-2 vagy az amerikai F-22A Raptor sem. Ettől még senki sem tartja őket rosszabb gépeknek mondjuk az F-4 Phantomnál vagy a MiG-21-esnél, amelyek már Vietnam felett bizonyítottak. Ugyanakkor természetesen egy gép üzemeltetésével kapcsolatosan nagyon hasznos tapasztalatokat jelent a valós katonai bevetés.

Az első szolgálatba állított 4. generációs vadászgép

Ez olvasható szinte minden, a Gripennel kapcsolatos hírben, és ezzel kezdődik a Gripen honlapjának ismertetője is. A kérdés csak annyi, hogy mi alapján soroljuk be a vadászgépeket az egyes generációkba, ugyanis nincs egy egységes, mindenki által elfogadott szabvány erre vonatkozólag. Általánosabb nézetek szerint már az amerikai F-16, a francia Mirage 2000 vagy a szovjet MiG-29 is negyedik generációs vadászgép, márpedig ezek jóval a JAS-39-es előtt álltak szolgálatba.


Adatok

Hossz: 14,1 m (kétüléses változat: 14,8 m)
Szárnyfesztáv: 8,4 m
Magasság: 4,5 m
Üres tömeg: 6800 kg (kétüléses változat: 7100 kg)
Normális felszálló tömeg: 8500 kg (légiharc-fegyverzet esetén)
Maximális felszálló tömeg: 14 000 kg
Maximális hasznos teher: 5300 kg
Belső üzemanyag-mennyiség: 3000 liter
Maximális átrepülési hatótávolság: 3000 km
Maximális sebesség: Mach 1,15 (1400 km/h) tengerszinten, nagy magasságban Mach 2
Maximális g-túlterhelés: +9/-3
Maximális tolóerő: 54 kN, utánégetővel 80,5 kN

- I. rész - | - II. rész -